2024. november 1. - Marianna

Sikerült egy baktériumot előállítani

Amerikai kutatóknak sikerült egy élő szervezet, a Mycoplasma genitalium nevű baktérium teljes örökítőanyagát (genomját) mesterségesen megalkotni. A kutatás eredményei a Science című tudományos folyóiratban láttak napvilágot.
2008. január 25. péntek 16:18 - Hírextra
A Mycoplasma genitalium rendelkezik az élő szervezetek közül a legkisebb genommal, amely mindösszesen 485 működő génből áll. A Marylandi J.Craig Venter Intézet kutatói immár évek óta fáradoznak e baktérium létrehozásán. "Meggyőződésünk szerint ez a második fázisa annak a három lépcsőből álló folyamatnak, amely az első szintetikusan előállított élő szervezetet létrehozásához vezet" - nyilatkozta Craig Venter, az intézet alapítója.

A Mycoplasma genitalium meglehetősen egyszerű genetikai szerkezettel rendelkezik: az öröklésért felelős DNS (dezoxiribonukleinsav) egyetlen kromoszómán elfér.

A kromoszómák az örökítőanyag hordozói, a szervezet teljes genetikai kódját pedig genomnak nevezik. Az átöröklésért felelős másik genetikai anyag, az RNS (ribonukleinsav) feladata, hogy a genetikai térképet a sejt által alkalmazott funkciókra fordítsa le.

A kutatók Escherichia coli (colibaktérium) és élesztőgomba sejtjeit használták, hogy lemásolják a DNS-részleteket, majd mesterséges kromoszómákká "rakják össze" a darabokat.

A következő lépésként a kutatók be szerették volna építeni a mesterséges kromoszómát a sejtbe, kiderítendő, hogy az képes-e működésbe hozni a sejtet.

A tudósok laboratóriumi körülmények között kémiailag hozták létre a DNS-fragmenseket. Mindenekelőtt létre kellett hozniuk a DNS négy szerves "építőkockáját", az adenint (A), a guanint (G), a citozint (C) és a timint (T). E négy vegyületből épül fel a szervezet genetikai kódja.

A Mycoplasma genitalium esetében, amely nemi úton terjedő fertőzéseket okoz, ez a négy betű 580 ezer bázispárban fordul elő.

Craig Venter szerint a kromoszómát elővigyázatosságból életképtelenné tették. Csak laboratóriumi körülmények között létezhet, így elejét vették, hogy véletlenül a kiszemelt baktériumon kívül valamilyen más organizmusban megtelepedjen.

A projektet etikai szempontból vizsgálta és jóváhagyta a Pennsylvaniai Egyetem speciális testülete.

Craig Venter reményei szerint módszere lehetővé teszi olyan szintetikus mikroorganizmusok létrehozását, amelyeket bioüzemanyag előállítására, toxikus hulladék semlegesítésére, vagy a légköri szén-dioxid kivonására lehetne alkalmazni.

Tavaly nyáron jelentette be Craig Venter teamje, hogy sikerült egyik baktériumot, nevezetesen a Mycoplasma capricolumot egy másfajta mikroorganizmussá, Mycoplasma mycoidesszé alakítani oly módon, hogy az első kórokozó genomjával helyettesítették a másikét.

Craig Venter a szintetikus kromoszómát hasonló módon szeretné alkalmazni, s ezáltal "rávenni" a mikroorganizmusokat, hogy úgy viselkedjenek, mint egy másik kórokozó.

A másik kulcskérdés, hogy mi az a minimális génszám, amely az élethez szükséges: Craig Venter reményei szerint képes lesz egy leegyszerűsített organizmust létrehozni a semmiből.

"Száz génnel rendelkezünk, s tudjuk, hogy +hogyan üssük ki+ őket anélkül, hogy ezzel az ismeretlen szerkezetű sejtet is megölnénk" - jelentette ki a genetikus, utalva arra, hogy teamje előtt még hosszú út áll, míg megfejtik, mely gének nélkülözhetetlenek az élet szempontjából.

A Science-ben publikált tanulmány és maga az eljárás vitákat válthat ki a "mesterséges élet" megalkotásának kockázataival kapcsolatosan.

A Nobel-díjas Hamilton Smith szerint - aki részese volt a kutatásoknak - az eljárás új megközelítést jelent a génsebészetben. A tudós meggyőződése szerint a projekt egy újabb lépést jelent inkább a szintetikus, mintsem a mesterséges életforma létrehozása felé.

Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója szerint sem vet fel a kutatás etikai problémákat.

"Megfelelő rendszabályokkal, nyilvánossággal ezt meg lehet oldani" - mondta.

Mint Falus András rámutatott, Craig Venter mögött "nagyon nagy erők állnak, nagy ember", ő volt a Celera Genomics nevű cég megalapítója, amely "versenyfutásban volt" az állami intézményekkel az emberi genom megfejtéséért.

"Már nagyon sok hasonló próbálkozás volt. Ez egy jelentős új technológiát jelent, ezek szerint meg lehet valósítani, hogy nem élő anyagból, hanem szerveskémiai eljárásokkal lehessen működő örökítőanyagot gyártani" - emelte ki Falus András.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását