Tóth Zoltán felidézte, hogy hét évvel ezelőtt mintegy hatvan megfigyelővel vettek részt a fehérorosz elnökválasztáson, és éppen hatvan kifogással éltek amiatt, hogy nem volt demokratikus az ország választási rendszere.

Példaként említette, hogy a hivatalban lévő elnök, Alekszandr Lukasenko, aki újraindult a tisztség elnyeréséért, a választási folyamatban változtatta meg a kampányszabályokat saját pozíciója javításáért.

Kifogásolták a megfigyelők továbbá a kampányfinanszírozás áttekinthetetlenségét, a névjegyzék pontatlanságából fakadó visszaéléseket és azt, hogy az ellenzék számára nem biztosították az esélyegyenlőséget.

Amíg nincs érdemi változás, az ACEEEO nem fogad el megfigyelési felkérést Fehéroroszországtól - jelentette ki.

Tóth Zoltán a választási gyakorlat szempontjából legproblematikusabb európai országok közé Fehéroroszország mellett Moldovát, Oroszországot, Macedóniát és Albániát sorolta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Moldovában már kedvező változások indultak el. Oroszországgal kapcsolatban elmondta, elsősorban a választások intézményes kereteiben vannak olyan elemek, amelyek nem felelnek meg az európai sztenderdeknek.

A választási kampányban a kormányzat az állami tulajdonban lévő vállalatokon keresztül pénzeli saját jelöltjeit - említett egy példát.

Hozzáfűzte, hogy több balkáni országban - például Macedóniában és Albániában - a névjegyzék a választási procedúra legkritikusabb része.

Ezzel összefüggésben megjegyezte, tervezik, hogy a közeljövőben Balkáni névjegyzék elnevezéssel programot indítanak, amely bemutatná a balkáni országoknak, miként kell korrekt választási névjegyzéket készíteni.

A névjegyzékhez fűződő választási visszaélésekről szólva úgy fogalmazott: "Gogol óta tudjuk, hogy a halottak is szavazhatnak". Második helyen említette a visszaélések között a választási kampányban tapasztalható törvénytelen pénzfelhasználást; vannak olyan országok - mutatott rá -, ahol semmilyen szabályok nincsenek a kampányfinanszírozásra.

Harmadrészt - gyakori visszásságként - a szavazatösszesítést említette. Felhívta a figyelmet arra, hogy ott, ahol egyre szélesebb körben alkalmaznak számítógépet a választásokon, csökken az elkövetett csalások száma.

Megjegyezte: általánossá kellene válnia az elektronikus szavazásnak. Romániában éppen ilyen projekten dolgoznak, Magyarországon ennek a lehetőségnek azonban nyoma sincs - fűzte hozzá.

Tóth Zoltán elmondta: az ACEEEO szeptember 11-e és 13-a között rendezi következő konferenciáját, amely a rendőrség szerepét vizsgálja majd a demokratikus választási eljárásban. A rendezvényt a román miniszterelnök nyitja meg és a román köztársasági elnök zárja.

Az Európai Választási Szakértők Egyesülete 1991-ben jött létre, jelenleg 23 tagországot tömörít.
Fő feladata - az elnök ismertetése szerint - a választási csalások megelőzése az európai országokban; ennek érdekében képzéseket tartanak és megfigyelőként rendszeresen részt vesznek választásokon.

Az egyesület céljának tekinti azt is, hogy a tagországok választási irodáit felkészítsék egy-egy demokratikus választás lebonyolítására.

Eddig mintegy húsz országban voltak választási megfigyelőik, legtöbben Bosznia-Hercegovinában, de jelen voltak a 2006-ös ukrán parlamenti választáson is.