Leminősített keleti blokk
Kelet-Európa egén gyülekeznek a fekete felhők – ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg a Fitch Ratings hitelminősítő intézet rendes évi elemzését firtató cikkek a magyar sajtóban. GDP romlás, kemény landolás és tőzsdekrach – a szakértő s
2008. szeptember 1. hétfő 07:39 - Gedei Szilárd
A Fitch Rating elemzése
A tágabb értelemben vett Kelet-Európa szuverén adósairól évente összeállított átfogó elemzések idei kiadása szerint a legnagyobb európai hitelminősítő azzal számol, hogy a térség átlagos GDP-növekedése a tavalyi 6,9 százalékról idén 5,8 százalékra – 2002 óta a legalacsonyabb ütemre – lassul, és jövőre már csak 5,2 százalék lesz.
Ezt az ütemet is elsősorban az országcsoporton belül 37 százalékos gazdasági súlyt képviselő Oroszország 7,5 százalékosra becsült idei, illetve 6,5 százalékra valószínűsített jövő évi növekedése tartja fenn. A legtöbb térségi ország ennél "sokkal lassabban" fog növekedni, Észtország és Lettország pedig egyenest a recesszió kockázatával néz szembe, áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban kiadott éves előrejelzésében.
A hitelminősítő szerint a feltörekvő Európa korábbi adósosztályzat-javulási lendülete kifulladt. Az elmúlt másfél évben csak három szuverén devizaadós kapott felminősítést – Csehország, Szlovákia és Örményország –, és ezt két leminősítés – Lettországé és Grúziáé – kísérte. (MTI)
Először is nem árt tisztázni, hogy mi is ez a cég és miért olvassuk úgy a frissen kiadott jelentését, mint a Szentírást. Mennyire lehet egyáltalán az ilyen típusú elemzésekben megbízni, mint amit a
Fitch Ratings is készített? Az ő ügyfeleik jelentős részben az általuk megadott elemzések alapján döntenek – ha ezek az elemzések tévesek, akkor akár jól rá is fizetnek a befektetőik. Ezért ezek a nagy házak jól meggondolják, hogy miket mondanak a befektetőiknek és másoknak is. Akkor is, ha nincs igazuk, óriási jelentősége van annak, mit mondanak a Fitchhez hasonló nagy házak. Tényleg, mit is mondanak?
Kemény landolásra felkészülni!Az átlagos olvasó nem biztos, hogy tudja, mi is az a kemény landolás – ezt is jósolják a londoniak ugyanis a térségnek, de nem egyértelmű, melyik országoknak. Segítségül hívtuk hát a magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb szakértőjét, a Közép-Európai Egyetem professzorát, Csaba Lászlót.
- Amit ők állítanak, az teljesen összhangban van azzal, amit mások mondanak és amit a statisztikából lehet látni. Részint a külső egyensúly hiány miatt, részint a megszorítások miatt, és azért is, mert évek óta nem került sor jelentős reformintézkedésekre. Emiatt a gazdasági növekedés lelassulása elkerülhetetlennek mondható. A hard landing (kemény landolás) pedig ez esetben azt jelenti, hogy néhány országban, különösen a balti országokban és Bulgáriában (kisebb mértékben Romániában is) a külső egyensúly erőteljesen megbomlott. Emiatt nem lehet kizárni azt, hogy egy jelentős valutaleértékeléssel és ezzel kapcsolatos tőzsdekrachkal állítják helyre a gazdasági egyensúlyt – ez hát röviden a kemény landolás
Csaba László szerint.
Az orosz gazdaság viszont dübörög a Fitch szerint, ami a többi kelet-európai ország számára is üdvös lehet… - Attól függ, hogy Oroszországot beleszámítjuk-e a Kelet-Közép-Európai országok sorába, szerintem nem érdemes – mondta a Hírextrának a professzor. –Nincs akkora kapcsolatunk velük, ráadásul az oroszoké egy nagy olajgazdaság, nekünk meg egészen más problémáink vannak. Egy 150 dolláros olajár például a járadék jellegű jövedelmek megsokszorozódását jelenti az oroszoknak, nekünk viszont az olajszámla megnövekedését jelenti – nagyjából ennyit az oroszokkal együtt számolt közös kelet-európai szuverén adósságokról. A legnagyobb európai hitelminősítő szerint a térség átlagos GDP-növekedése a tavalyi 6,9 százalékról idén 5,8 százalékra lassul, és jövőre már csak 5,2 százalék lesz.
Leminősítés és lassú csúszás
A Fitch Rating elemzése (második rész)
Az adósosztályzatokra érvényes pozitív és negatív kilátások egyenlege a tavaly augusztusi plusz 5-ről most augusztusra mínusz 5-be fordult – vagyis már ennyivel több a leminősítést valószínűsítő negatív kilátások száma a felminősítésre jelölő pozitív kilátásokénál -, ami jelzi a térségi adóskockázati besorolásokra nehezedő nyomást, áll az elemzésben.
A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy Magyarország "BBB plusz" közepes befektetői besorolásának kilátása tavaly novemberben negatívról stabilra javult vissza, tükrözve az abba vetett, növekvő bizalmat, hogy 2007-2008-ban teljesülnek az államháztartási hiánycélok, csökkentve a magyar gazdaság külső sebezhetőségét.
A Fitch szerint továbbra is várható, hogy az idei deficit kissé elmarad a 4,3 százalékos GDP-arányos céltól. A 2009-es költségvetési tárgyalások eredménye fontos jelzője lesz annak, hogy Magyarországnak, "modern kori történetében először", sikerül-e elkerülnie a közfinanszírozás helyzetének a választásokhoz kötődő romlását, áll a csütörtöki elemzésben.
A hitelminősítő szerint az idei évre várt 2 százalékos magyar GDP-növekedés is gyorsulást jelentene a tavalyi évhez képest, és más régiós országokkal ellentétben a magyar gazdaság növekedése már az idei második negyedévben is gyorsult valamelyest.
A Fitch szerint – jóllehet a prognózis hangsúlyozza, hogy nem ez a ház központi forgatókönyve – "jelentős és növekvő" a kockázata annak, hogy "valahol a térségben" árfolyamválsággal kísért kemény landolás következik be.
Ed Parker, a Fitch Ratings felzárkózó európai szuverén adósbesorolásokért felelős igazgatója viszont kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a hitelminősítő nem jelöl meg külön ebből a szempontból veszélyeztetett országokat, hanem az általánosságban romló folyamatra és annak lehetséges következményeire hívja fel a figyelmet. (MTI)
Az országokat külön-külön is megvizsgálták és az derült ki, hogy az elmúlt másfél évben csak három szuverén devizaadós kapott felminősítést – Csehország, Szlovákia és Örményország –, és ezt két leminősítés – Lettországé és Grúziáé – kísérte. Érdekes kérdés, hogy ehhez képest mi hol állunk…
Minket a lassú lecsúszás jellemez az élet minden területén – hát, bizony nem túl biztató a helyzet Csaba professzor szerint. – Ezek a befektetési ügynökségek - miután nemzetpolitikai, külpolitikai, pártpolitikai szempontokat is figyelembe véve kizárólag üzleti alapon értékelnek - ők követik ezt a folyamatot. Lassan, de biztosan folyik a magyar adósságok leminősítése, annak ellenére, hogy az ország külső fizetési helyzete rendben lévőnek mondható. A viszonylag kevés számú egyértelmű eredmény egyike amit a konvergenciaprogram hozott, hogy Magyarország kikerült az azonnali fizetési nehézségekkel küzdők csoportjából. Ez mindenképpen egy pozitívum, ami megjelenik az ő értékelésükben. Ugyanakkor a növekedés lassú volta, a strukturális reformok elhúzódása és elakadása a növekedést hosszú távon is lelassítják. Ebből adódóan rövid távon a biztonságos papírok közé tartoznak a magyar állampapírok és a vállalati papírok is. Közép és hosszú távon azonban nem látni azt a növekedési többletet, ami miatt a magyar papírokat vételre kellene ajánlani. – Rövid távon tehát rendben van a magyar gazdaság, de hosszú távon kétkedéssel beszél róla mindenki.
A románok beelőznek
A hitelminősítő Fitch Ratings szerint Magyarországnak továbbra is csak 2014-ben lesz esélye az euróövezethez való csatlakozásra. Ezzel azonban nem leszünk egyedül, a csehek és a lettek is akkortól eurózhatnak majd éjjel-nappal az angol cég szerint. De mi a helyzet a keleti szomszéddal, ők mikor zsugázhatnak euróval? A hitelminősítő szerint 2015-ben, ami már eleve csak egy éves hátrány velünk szemben, Csaba László szerint azonban előfordulhat, hogy Románia előbb lesz tagja az euroövezetnek, mint Magyarország!
- Nálunk a reformok lelassultak és a pénzügyi egyensúlyi mutatók javulása hitelességi feltételeket, szerkezeti reformokat igényel. Ezek pedig nem állnak fönn – hiszen még két évig kisebbségi kormányzás várható, azután pedig talán új kormány felállása, ezek időt vesznek igénybe. Ha mondjuk 2011-ben indulna egy kiigazítási program, akkor legkorábban 2014-15-ben lehet annak eredménye. De én nem gondolom, hogy 2009-ben elkezdenénk egy kiigazítási programot – tette hozzá sokat mondóan Csaba a gondolatmenetéhez. - Romániában viszont láthatóan van egyfajta folytonossága a gazdaságpolitikának és ez a folytonosság erőteljesen javuló mutatókat hozott. Ha Románia az ottani Nemzeti Bank terveinek megfelelően visszatér egy 3-3,5 százalékos jövő évi inflációs pályára, és ezt fenn tudja tartani, akkor 2012-re beléphet az euroövezetbe – legalábbis az egyik legelismertebb magyar gazdasági szaktekintély szerint. Tehát benne van a pakliban az a lehetőség is, hogy Románia be tud minket előzni. Most őszintén, az milyen hangulatot okozna az így is frusztrált magyar társadalomban?
A Fitch Rating elemzése (harmadik rész)
A Fitch azonban kidolgozott egy sebezhetőségi mutatót, amely a külső finanszírozási nyomások kockázatait méri, a működőtőke-beáramlással kiigazított folyómérleg-egyenlegek, az idén esedékessé váló devizaadósság-törlesztések és a nettó küladósság-állományok figyelembevételével, és ezen a mércén Lettország, Horvátország, Litvánia, Törökország, Észtország, Bulgária és Románia a legsérülékenyebb a térségben.
Az euróövezeti csatlakozási kilátásokról a csütörtöki Fitch-előrejelzésben az áll, hogy a hitelminősítő Szlovákia januárban esedékes felvétele után legalább három év euróbővítési szünetet vár.
A Fitch szerint jelenleg "messze a legnehezebben teljesíthető" felvételi kritérium az infláció, amelynek – Szlovákia mellett – most csak Lengyelország felel meg az eurótagságra pályázó térségi EU-tagállamok közül.
A hitelminősítő Magyarország euróövezeti felvételét változatlanul 2014-re jósolja, ugyanakkorra, amikor Csehországét és Lettországét is. Az elemzés kiemeli, hogy ez utóbbi két ország belépésének várható időpontját a Fitch Ratings a térségről kiadott tavalyi konvergenciajelentése óta egy évvel kitolta. Szlovákia után a Fitch várakozása szerint Lengyelország lesz a következő euróövezeti tag a térségből, 2012-ben, utána Észtország és Litvánia csatlakozhat, 2013-ban. Románia és Bulgária euróövezeti felvételét a cég 2015-re jósolja.
A Fitch Ratings előrejelzése szerint Magyarország 2010-ben lép be az euróövezet előtti átváltási mechanizmusba, az ERM-II-be, amelyben az eurótagjelölteknek legalább két évet kell eltölteniük. (MTI)
