Népzene mindhalálig

A Kossuth- és Liszt-díjas zenekar a közelmúltban kapott Prima Primissima díjat, s 2008 nyarán a népzene és világzene rangos nemzetközi elismerését, a Womex-díjat is elnyerte.

Az együttesben Sípos Mihály prímás, hegedűn és citerán muzsikál, Éri Péter brácsás, aki furulyákon, kontrán, mandolinon is játszik. Hamar Dániel bőgőzik, gardonon játszik, dobol, a 13 évvel ezelőtt ifjabb Csoóri Sándor helyére lépő Porteleki László hangszerei pedig a hegedű, a tambura, és a koboz. Hamar Dániel szerint mindnyájuk életében meghatározó élmény volt a népzenével való találkozás. Összetartja őket a zene szeretete, öröme, az, hogy nem a siker a legfőbb motiváló erejük.

- Akkor is szerettünk muzsikálni, amikor még úgy éreztük, senkit nem érdekel, amit játszunk - emlékezik a kezdetekre.

A népzene mellett mindenkinek van egy másik zenei hobbija. Éri Péter, aki a Kossuth Rádió Népzene határok nélkül műsorának szerkesztője, szereti a dzsesszt és a rockot is. Sípos Mihály a barokk zene nagy kedvelője, civilben matematikus, a Kodály iskola, a Lorántffy növendéke volt. Hamar Dániel is klasszikus zenei nevelést kapott a népzene mellett, s geofizikus űrkutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Porteleki Lászlót a palatkai zenészek meghívták prímásnak, ami nagy elismerés egy városi muzsikus számára.

Hamar Dániel az idei év eseményeiből kiemelte fellépésüket az amsterdami Concertgebouwban, közös koncertjüket Berecz András énekes-mesemondóval a Tavaszi Fesztiválon, Kodály-estjeiket a kórusokkal a vidéki fesztiválokon. Turnéztak a Bartók vonósnégyessel Erdélyben, felléptek Dresch Mihály dzsessz-zenésszel a Művészetek Palotájában. Nyáron, a BBC Proms komolyzenei fesztiválon, a Royal Albert Hallban 114 év óta először szólalhatott meg népzene, az övék volt a műfaj egyetlen nem angolszász produkciója. A Danubia zenekarral Mozart és az erdélyi nemesi falvak zenéjéből muzsikáltak. Eindhovenben az amerikai Wovenhanddel és a holland Zapp Quartettel zenéltek - a Wovenhandnek régi álma volt ez.

Az európai együttesek közül elsőként érdemelték ki augusztus 11-én a Womex-díjat.
- A külföld befogadta a magyar népzenét. Biztatás ez itthon mindenkinek, hiszen az emberek nyitottak rá. Büszkén mondhatom, hogy a világban sikerült elfogadtatnunk a magyar népzenét, mint önálló, minden más műfajjal egyenértékű zenei stílust - értékelte a díj jelentőségét Hamar Dániel.
Szoros kapcsolatot ápolnak a Takács-vonósnégyessel. Velük - és Sebestyén Mártával, akivel évek óta nem léptek fel - november 8. és 22. között amerikai turnén jártak.

- A népzenével és Bartók zenéjével mutatkoztunk be az amerikaiaknak. Újra meggyőződhettünk arról, hogy Bartók hatása különleges a világban - állította, de felidézte azt a zsidó nyári fesztivált is, amikor a Budapest Klezmer Banddel arattak nagy sikert. Mint mondta, máskor is zenélnek más kultúrák és más műfajok előadóival. - Azt a koncertet az erdélyi, máramarosi zsidó népzenei gyűjtésünk alapozta meg. Kodály Zoltán szorgalmazta: "gyűjteni kell, amíg nem késő!". Egyik tanítványa, Simon Zoltán 200 dallamot gyűjtött, és írt le.

A máramarosi zsidók évszázadokon át muzsikáltak magyar falvakban, s hasonló zenét játszottak saját közösségükben is, szerepüket később a cigányok vették át.

- Eljutottunk olyan idős cigány muzsikushoz, aki zsidó zenészekkel játszott együtt. Utóbbiakkal azonban - sajnos - nem találkozhattunk, ők nem élték túl a világháborút, vagy eltűntek. Simon Zoltán mondta erre:"Egy népet ki lehet irtani, de a kultúráját nem." A gondolatsort Hamar egy öreg erdélyi zenész szavaival zárta: "Csak kétféle zene van: a jó zene igaz, a rossz hazudja magát."
Felidézte: amikor a hetvenes években Szörényi Levente Hazatérés és Bródy Hungarian Blues albumával turnéztak, rádöbbentek: Szörényi és Bródy közönsége rájuk is kíváncsi.

Egy évben ötven ingyenes koncertet adnak iskoláknak. Ezek is teljes értékű előadások, hiszen a több száz gyerek előtt nem lehet egy rossz mozdulat vagy rossz hang sem. Játszanak alapítványoknak, vannak itthoni nagy koncertjeik, s mintegy 30 külföldi fellépésük évente - tudatja még.

Allegro Barbaro című új DVD-jükön Jandó Jenő zongoraművész és Petrás Mária moldvai énekes az alkotótársuk. Vannak rajta régi koncertfelvétel-részletek, egy kalózfelvétel a Royal Festival Hallból, ahol a ráadás alatt az emberek a színpadhoz futva táncoltak. Került rá interjú például Joe Boyddal, lemezeik kiadójával, s koncertrészlettel idézik fel mestereik, például Netti Sándor kalotaszegi prímás emlékét.

Hamar Dániel végül előre is tekint: a népzene jövőjével kapcsolatban bizakodó. Úgy tapasztalja, vannak fiatalok, akik beleszerettek a műfajba. Egy tekerőlantos kisfút említ, akit egy monori fesztiválon hallott, s mint megjegyezte, a belőle áradó öröm láthatóan átragadt másokra is. E gondolattal búcsúzik:

- Sok érték van, amit ki kellene emelni. Ehhez támogatás kell, valamint értő közönség, enélkül hiába nevelődnek a tehetségek.