Milyen eseménysor vezetett oda, hogy csütörtökön megtartották a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának alakuló ülését?

Erre nagyon nehéz válaszolni, mert az elmúlt időszakban több kezdeményezés volt arra, hogy a politika mellett létrejöjjön a civil intézmények egyfajta együttműködése. Úgy néz ki, hogy most érett meg a dolog arra, hogy lehetséges legyen egy asztalhoz ültetni a civil intézményeket, vállalkozókat, neves közéleti személyiségeket, de az állami intézményeket is. Mindenki elfogadta a meghívást, és az a három intézmény, amely nem tudott részt venni, az is jelezte az együttműködési szándékát..



Mi volt az ülés végkicsengése, milyen következtetésekre jutottak?

Az egész ülés központi témája a népességcsökkenés, illetve az asszimiláció volt – lehet, hogy ez a téma is közrejátszott abban, hogy ilyen sokan részt vettek a kerekasztal ülésén. Elemzésekre, szakmai eredményekre hivatkozva megpróbáltunk olyan utakat és megoldásokat keresni, amelyekkel talán sikeresek lehetünk a népességfogyással és az asszimilációval szemben. A mostani adatok eléggé aggasztóak, félő, hogy a 2011-es népszámlálás alkalmával nagyobb népességcsökkenéssel fogunk szembesülni, mint a legutóbbi

Konkrétan mely megoldási lehetőségek merültek fel a kerekasztal-tárgyaláson?

Az alapvető dolog az, hogy a nemzeti identitástudat, illetve a magyarságtudat megerősítése nagyban függ a magyar kisebbség státusától, attól, hogy mennyire van lehetősége érvényesíteni az érdekeit, milyen a pozíciója az államéleten belül. A politikai képviselet mellett ehhez szükség van egy megfelelő szerkezetű intézményrendszerre is. Ez különösen az oktatásügyet érinti, de mást is. Arra történtek tehát lépések, hogy valamiféle jogbiztonságot, biztonságérzetet tudjunk nyújtani az itt élő, magukat magyarnak valló állampolgároknak.



Milyen módon tudja egy civil szerveződés érvényesíteni az akaratát?

Nyilvánvaló, hogy behatároltak a lehetőségeink. Egy demokratikus államban élünk, amelyben minden intézménynek behatároltak a lehetőségei, mind jogi, mind szervezeti, mind pedig anyagi szempontból. Szemléletváltásra van szükség. A hagyományőrző, hagyományápoló álláspont mellett, amely a múltból igyekezett átmenteni a még meglévő értékeinket, a jövőt kell megcéloznunk. Azt, hogy megtaláljuk a kitörési lehetőségeinket. A mai Európában az identitás egészen más összetevőkkel rendelkezik. Erre kell most valami módon választ találni, mert elég nagy problémákkal nézünk szembe. Nem csak gazdasági értelemben, de társadalmi értelemben is. A dél-szlovákiai régió, főleg a közép- és kelet-szlovákiai régió nagy hátrányban van, nagyon nagy az elvándorlás Nyugat-Európába. Ezek olyan kihívások, amelyekkel a hagyományos, 20 éve domináns kisebbségi stratégia nem számolt.

Megváltozott a nemzeti hovatartozás felvállalásának szempontrendszere. Korábban közösségi, összetartó nemzeti tudat jellemezte, mára inkább más szempontok játszanak közre. A felméréseink, mármint a Fórum Intézet felmérései szerint a nemzettudat 12-13. helyen helyezkedik el az emberek értékskáláján. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek számára nem fontos a nemzeti identitás, hanem azt, hogy más problémák kerültek előtérbe. Ezekkel számolni kell akár az iskolaválasztás, vagy kulturális rendezvények szervezésekor. Az emberek sokfajta identitással rendelkeznek, s ezek közül csak egy a nemzeti identitás. Magyarországon sem más a helyzet, szinte személyre szabott megoldásokat kell találni.



Mennyire különíthető el egy civil szerveződés a politikai érdekképviseletről?

Szerintem nem különíthető el, de nem is cél az elkülönülés. A lényeg az – s ez elhangzott a beszélgetésen is –, hogy két lábon álljunk. Vannak olyan kérdések, amelyek politikai jellegűek, s vannak olyanok, amelyek inkább a civil szférából számíthatnak hatékonyabb képviseletre és megoldásra. Ezeket kell mérlegelni és ésszerűen egymástól elválasztani.

Mennyire tudhatják maguk mögött a politika, jelesül a Magyar Koalíció Pártjának támogatását?

Azt hiszem, hogy nincs ezzel gondunk. Nem hiszem, hogy a kerekasztal létrejötte konfliktusforrás lehetne a magyar civil szféra és a magyar politika között. Azt gondolom, hogy a mostani helyzetben egymást erősíteni kell. Az elmúlt húsz év során talán most a legjobbak a lehetőségek az együttműködésre.