Ki tudna javítani a cigányok és nem cigányok viszonyán?
A társadalom továbbra is erősen negatívan viszonyul a cigánysághoz; a cigányok és nem cigányok viszonyának javítását elsősorban a cigányságtól, illetve a kormánytól várják.
2009. május 3. vasárnap 21:14 - HírExtra
A dokumentum szerint 2008 októberéhez képest 2009 áprilisára 81 százalékról 82 százalékra nőtt az "erőszakos asszimiláció" támogatóinak aránya, vagyis akik szerint a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a nem cigányok.
Tavaly októberhez képest szintén nőtt azok aránya, 82-ről 84 százalékra, akik szerint a cigányok gondjai megoldódnának, ha elkezdenének dolgozni.
A Publicus Intézet szerint ez az adat arra világít rá, hogy a megkérdezettek négyötöde szerint a cigányok nem szeretnek dolgozni, és ez a legfőbb oka hátrányos helyzetüknek is. Ezt a problémát egy másik kérdés segítségével is vizsgálta az intézet, miszerint a cigányok gondjai végre megoldódnának, ha kapnának munkát. Ekkor már csak 65 százalék gondolja úgy, hogy nem a munka hiánya a probléma a cigányok hátrányos helyzetét illetően.
A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyeket leginkább cigányok követnek el, ezért a büntetőjogban külön szabályokat kellene alkalmazni rájuk. A Publicus Intézet szerint az erre a kérdésre válaszolók lényegében azon az állásponton vannak, hogy létezik "cigánybűnözés".
A megkérdezettek 74 százaléka elutasítja azt a gondolatot is, amely szerint a roma kisebbség helyzetén pozitív diszkriminációval lehetne segíteni. A kutatás összegzése szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy gondolja, hogy ő személy szerint nem tudna tenni a rossz viszony javulásáért.
Az intézet összegzése szerint az egyéni felelősség kérdésének lényegében mindennemű hárítását igazolja az is, hogy a megkérdezettek arra a kérdésre, hogy ki tudna javítani a cigányok és nem cigányok viszonyán, első helyen magukat a cigányokat jelölik meg, majd mindjárt ezután a kormányt.
A dokumentumban arra is felhívták a figyelmet, hogy a nem cigányok az egyén szintjén nem érzik felelősségüknek vagy kompetenciájuknak a rossz viszony javítását, az egyes cigány emberektől ezt elvárják. A kérdőíves vizsgálatot március 23. és április 7. között készítette a Publicus Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 2500 ember személyes megkérdezésével.
Forrás: MTI
Tegnap épp egy általános esetnek voltam megint szem- és fültanúja a békásmegyeri piacon. Sorban álltam, amikor hangos, trágár beszédre kaptam fel a fejem. Aztán hallottam a másik pultnál, hogy "igen Gómann úr, hogy van ma Gómann úr és így tovább...Ki a túró ez a Gómann úr? Hát cigány volt. Persze, nyalták a fenekét a magyarok, nagyon félhettek tőle. Majd amikor ott végeztek aranyláncaitól csörgedezve átruccantak oda, ahol én is álltam többedmagammal. Természetesen az uraság előre ment, belevágott az éppen folyó eladás közepébe, beleordította, hogy mit kér. Az árus, mint a kisgyerek halkan és félve válaszolt teljesen természetesre véve, hogy csak úgy félbeszakítják, sőt, amelyik vevőt félbeszakították, az is csak pillogva várt.
Szóval, Gómann úr ordított, s amikor az eladó megmondta mennyibe kerül az áru, kb a felét ajánlotta, "na, add ide, ennyiért elviszem, na add má" . Az árus halkan magyarázkodott, aztán valahogy meggyőzte ezt az állatot, aki aztán tovább csörgedezett. Mindannyian, akik ott voltunk összenéztük, és tudtuk, milyen helyzet volt ez megint. A szokásos. A kisebbség kéri a jogait.
De ezt a kormány is jól tudja. Itt az a kérdés, hogy miért jó ez neki. Mármint az, hogy a magyarság gyengül. Az eszköz nem számít. Fogyjon a magyar. Igaz? Aztán a cigányokat meg nagyon könnyen el lehet pucolni (ha van erre majd akarat), ha már nincs magyar. Tudják ezt jól.
Jelenleg a magyar dolgozik, alig tudja a családját eltartani, de a cigány apróságokat támogatja. A vérünket szívják. De ők csak eszközük egy hátsó akaratnak, aztán el lesznek ők is pucolva.
Az én fiam szőke, értelmes gyerek. Tudom, hogy megtörténhet, hogy a mobilját elveszik majd tőle (a legjobb esetben csak ezt), de sajnos félek, hogy egyszer meg is ölik azért mert esetleg jobb biciklije van, mint a cigánynak. Kislányaimat pedig még inkább féltem-tőlük.
Ha pedig autóval véletlenül elsodrok egyet a százasával rohangáló eszement purdék közül, akkor soha nem állok meg. Soha. De tudjátok....engem ültetnek majd le.
Félek a saját országomban. Féltem a gyerekeimet. Én nagyon sokat szenvedtem a cigányoktól fiatal koromban. Nagyon sokat utaztam tömegközlekedéssel. Sokszor támadtak meg a cigányok. Egy cigány fiútól egyszer azért kaptam pofont még 15 éve, mert nem akartam szóba állni vele. Csak úgy leszólított a villamos megállóban, és minden disznóságot kezdett mondani. Sokan látták. Senki sem védett meg. EGYETLEN ESETBEN SEM.
Nekik bármit lehet. Engem és a családomat senki sem védi. Ha pedig szóra emelném a számat, esetleg utcára mennék, azonnal rasszista ésatöbbi lennék.
A kérdőíves vizsgáló, aki szerint hárítás az, ha az a véleményünk, hogy a cigány maga javíthat a helyzetén, ő költözzön a közelükbe. Csak úgy lesz hiteles bárki, ha a közelükben él és úgy dumál.
Mondjuk, a kormánytagok és liberális(akiknek csak a fedőnevük ez) barátainak gyerekei nem a 12. kerületbe járatnák gyerekeiket, hanem masszívan a szegény elesett kisebbség közé.
A minap egy roma csoport fenyegetett meg egy lakót, a lakása felgyújtásával, mert az szóvá merte tenni, hogy levizelik a kerítését.
Levelem azért íródik, mert a köztünk lévő ellentét már-már mérhetetlenné válik. Nem azért írok, hogy ezt tovább fokozzam. Azért írok, hogy értsük egymást végre. A nyílt beszéd szükségszerűen fog olyan mondatokat tartalmazni, melyekre ráfoghatjuk, hogy rasszista. De ne feledjük, te is rasszista vagy (ilyen alapon), ha magyarnak nevezel engem.
Most az egyszer lássuk be, hogy komoly különbségek vannak közöttünk.
Most az egyszer tartsuk ezt evidenciában, és ne a szavakon lovagoljunk.
Nem szeretlek téged.
Miért? Talán mert mások vagyunk ? Részben igen. Én törekszem a másságunkat a magam oldaláról kezelni. Segítelek. Milliárdokban mérhető az az összeg, amit havonta a számládra utalok. Te ebből annyit érzékelsz, hogy "rajta vammá a családi a kártyán". Ezért a pénzért nekem keményen meg kell dolgoznom. Hogy ne menjen ez így a végtelenségig, gyermekeidet csekély műveltsége és szellemi képességei ellenére beerőltetem iskolákba, hogy tanulhasson, szakmája legyen, és képessé váljon az önellátásra. Tanárt verni nem épp a hála megfelelő formája.
Óriási különbségek vannak köztünk. Neked az ideálod a mérhetetlen gazdagság. Persze az ehhez vezető tisztességes út megtételére képtelen vagy. Engem pedig ezért irritál, amikor a gazdagság külső jegyeit magadon hordod. Meg vagy rakva arannyal, szép autód, krokodilbőr csizmád van. Palotában élsz. Te ezt úgy hívod, sukár. Én úgy, cifra nyomor.
Nem vagyok irigy. Csak tudom, hogy az ehhez szükséges összegre hogyan tettél szert. Bűncselekményekkel (elveszed, amiért más megdolgozott), és a törvény által számodra nyitva hagyott kiskapukon (elveszed a közös asztalról anélkül, hogy bármit is tennél oda). Nem csak téged hibáztatlak ezért. Ezt neked valakik megengedik. Az én rovásomra. Törvényesen, vagy törvénytelenül, de elveszed azt, ami az enyém . Cserébe utálatot, fenyegetést, bántalmazást, erőszakot, halált kapok érte.
Félnem kell tőled.
Miért ? Munka... igen, ez gyakori magyarázat a szádból... Hogy a cigány nem kap munkát sehol. Igazad van. Nem adok neked munkát.
Miért ? Nem azért, mert cigány vagy. Azért nem, mert nem értesz semmihez. Nem tanultál szakmát, vagy ha tanultál is, az elvégzett munkádban nincs köszönet. Gyakori kifejezés egy összecsapott, szakszerűtlen munkára a "cigánymunka" .
Szerinted ennek miért pont ez a neve? Ha téged alkalmazlak esetenként, a végeredmény mindig ugyanaz. Bevételkiesés, sokszoros időbeni csúszás, elégtelen kivitelezés, munkaeszközök, alapanyagok eltűnése. Tehát nekem, munkáltatónak jobb, ha csak eltartalak az adómmal. Akkor legalább nem hátráltatsz. Az a szörnyű, hogy nem is törekszel rá, hogy változtass ezen. Acsarkodsz, rasszistázol, hisztizel, hogy milyen rossz neked.
De nem akarsz kilépni a saját árnyékodból, pedig mindkettőnknek jobb lenne.
Mind a ketten tudjuk nagyon jól, mi lenne a vége, ha magadra hagynálak. Nem lenne kit lehúzni szociális alapon, vagy bicskával. Rövid időn belül éhen halnál, vagy a saját mocskodba fulladnál bele. És barátom, nem sok időd van már. Lassan az összes cérnám elszakad. Minden nap elkövetsz valamit ellenem, még ha nincs is benne a híradóban.
Rövidesen eljön az idő, amikor hirtelen megvonok tőled minden kedvezményt. Akkor aztán "romázhatsz", ahogyan jólesik.
Szerintem ne akard ezt elérni. Jobb, ha megvagyunk békességben egymással. Mit várok tőled?
1. Feltétlen tiszteletet, mert én vagyok a kenyérkeresőd.
2. Erőszakmentességet, mert ha egyszer én visszacsapok a tesóimmal, az neked nagyon fájni fog... tudod, még mi vagyunk többen (már bocs, de úgy tudom, ezt a nyelvet beszéled).
3. Törekvést az önellátásra. Tanulást, tanulni akarást, pontos munkavégzést . Ez a sikeredhez szükséges 20%. A maradék 80% legyen az én gondom, meg fogom oldani. Minden segítséget megkapsz.
4. És végre fejezzük be ezt a rasszizmusról szóló ökörködést, hisz mind a ketten tudjuk jól, hogy nem a barna bőröd zavar engem.
Baráti tisztelettel: A MAGYAR