Nagy célok

Felszámolni az atom-fenyegetést, megmenteni a világot a klímaváltozástól, leszámolni a terrorizmussal, felszámolni a szegénységet és megoldást találni az ülepedő világválságra. A világ több mint 120 vezetője ezért gyűlt össze az ENSZ utolsó általános ülésének végrehajtó ülésszakán, a szervezet New York-i iránymutató főhadiszállásán, mielőtt az tatarozás miatt bezárná kapuit. A találkozón sok új - eddig az ENSZ égisze alatt nemigen tevékenykedő - arc feltűnt (például Bajnai Gordon magyar miniszterelnök), ráadásul a világpolitikát meghatározó személyek sem maradtak távol. Ilyen volt többek közt Barack Obama amerikai elnök, Dimitrij Medvegyev orosz elnök, Hu Jintao kínai elnök, és Japan újonnan megválasztott miniszterelnöke, Yukio Hatoyama.

Bár a fent hangoztatott célok nem éppen a könnyen megvalósítható kategóriába tartoznak, azonban a megnevezett személyek az ENSZ segítségével képesek lennének végrehajtani ezen feladatokat - ha nem szemlélnék országuk érdekeit. Azonban ha csak az országuk érdekeit szemlélik, akkor egészen addig semmit nem fognak tenni, amíg a egy-egy problémacsokor nem érinti konkrétan és súlyosan őket - akkor viszont már túl késő lesz. Így az egész találkozó legnagyobb kérdése az, hogy mennyit hajlandóak az országuk érdekeiből a közösbe áldozni, hogy a világ problémáit elkezdjék megoldani.

Ehhez persze hozzá jönnek olyan apróságok, mint a H1N1 világjárványa, az egyre gyűrűző harcok az energiáért, a kormányokat fejbekólintó recesszió, és az élelmezést sok helyen ellehetetlenítő szárazságok - vagy épp árvizek. Így Ban Ki Mun ENSZ főtitkár felszólalása szerint e katasztrofális helyzetben „a világ ránk néz, megoldásokat várva”. Ezért Mun felszólítja az egybegyűlteket, hogy „ha valaha az újjáéledő multilateralizmus* szellemében akarunk cselekedni, a pillanat, hogy megalkossuk az ENSZ hiteles, közös akcióját, most jött el.” Lássuk tényleg eljött-e a pillanat.

Nagy tettek - Klíma

Kedden a klíma volt a fő szempont, ami Mun szerint az emberiség legnagyobb kihívása - ám itt Amerika nem váltotta be a hozzá fűzött zöld reményeket. Bár Obama remek beszédben érvelt a klímaváltozás problémájának fontossága mellett, de adós maradt azzal, amit a szakértők a legjobban vártak: a konkrét számokkal. Ezzel szemben Japán megígérte, hogy 2020-ig 25 százalékkal csökkenti az éghajlatváltozást serkentő gázok kibocsátását - a szokásos 1990-es szinthez viszonyítva.

Kína - akitől mindenki csodát várt a mostani hatalmas, klímaharccal kapcsolatos beruházásai miatt - a köztes utat választotta: bár konkrét számokat nem mondott, de az ország környezetvédelmének feje, Hszie Csen-hua kijelentette, hogy hamarosan konkrét klímavédelmi célokkal állnak elő. Ha ehhez hozzávesszük az elnök azon ígéretét, hogy 2020-ig jelentős mértékben csökkenteni kívánják a káros gázok kibocsátását, és hogy India is állítja össze a saját klímaprogramját, akkor egész biztató képet kaphatunk a decemberről. Ugyanis a keddi nap gyakorlatilag a decemberben esedékes koppenhágai klímacsúcs megalapozását szolgálta, ahol egy „új kyotói egyezményt” szeretnének tető alá hozni.

Nagy tettek - Mentsük meg Afrikát

Természetesen nem csak a klímáról szólt a keddi nap. Obama például a nagy sajtóvisszhangot kapott, három oldalú (Amerika, Izrael, Pakisztán) közel-keleti csúcson kívül máshova is ellátogatott: célul tűzte ki az afrikai kontinens megmentését is. 25 afrikai vezetővel és az Afrikai Unió megbízottjával ült le tárgyalni az elsősorban fiataloknak szóló munkahely teremtésről, a kereskedelem és a beruházások növelésének mikéntjéről, valamint a mezőgazdaság hatékonyabbá tételéről.

Ráadásul a beszámolók szerint ez nem egy egyszeri találkozó volt, hanem egy kontinens-fejlesztő dialógussorozat kezdete, amit továbbiakban Obama emberei és az afrikai vezetők fognak folytatni. Obama Afrikáért felelős különleges tanácsadója még azt is megjegyezte, hogy tekintettel a sok meghívásra, Obama egyszer még vissza fog térni a fekete kontinensre.

És ami még jön

Bár már szerdán is szóba került az atomfegyver - az öt állandó ENSZ tag és Németország külügyminisztere tárgyalt az EU-val, hogy mik a kilátások és mik legyenek az elvárások az Iráni hivatalnokokkal való tárgyalások során - de az igazán csak csütörtökön fog szóba kerülni. Ugyanis akkor ül össze az öt nagy atomhatalom vezetője, vagyis Obama, Medvegyev, Hu, Nicolas Sarkozy és Gordon Brown a leszerelésekről, és a kétes elemekről - Észak-Korea és Irán - tárgyalni.

Rengeteg más egyéb is történt a közgyűlésen - Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök és Muammar Kadhafi líbiai vezető felszólalása, Mun gyermekágyi halálozások visszaszorítására való felhívása stb. - de ezeket tárgyalni nem e cikk témája. Az írás feladata, hogy megmutassa, a világ vezetői mi mindenre képesek, ha összegyűlnek. Valamint azt is, hogy az ENSZ igen is képes akkora dolgokat tető alá hozni, mint amire a nevéből kihallhatóan hivatott: megváltoztatni a világot. Azt hogy mennyire, az már csak a résztvevőkön múlik.