A HírExtra száz fiatalt kérdezett meg az új influenzajárványhoz való hozzáállásáról. Az eredmény lesújtó, kétségbeejtő és legfőképp veszélyes.

Komoly probléma vagy felfújt cécó?

Száz fiatalnak tettük fel a kérdést, hogy „mi a véleményed a h1n1-ről?”A válaszok alapján egyértelműen elmondható, hogy az ifjúság nem veszi komolyan a WHO által legmagasabb veszélyességi kategóriába, 6-os szintre belőtt „új” influenzavírust.

A válaszolók 71 százaléka szerint „fel van fújva az egész.” Páran ezt abból vonják le, hogy ismerőseik tömege esett át rajta gond nélkül, 4 százalékuk pedig önmaga is átvészelte a kórt - pár nap ágyban fekvéssel. „Kama az egész. Nincs semmiféle vírus, illetve csak sima influenza. Én már megkaptam, és 2 hét alatt kigyógyultam belőle.„

Szintén sokan vannak azok, akik szerint az új járvány csak a gyengébb idegrendszerűeket támadja meg, így nem kellene neki nagyobb hírverést adni, mint egy hagyományos influenzajárványnak. „Túl van pörgetve. Csak annak veszélyes, aki beoltatja magát és a gyengélkedő szakaszban elkapja, vagy egy másik betegséget kap el. Illetve azoknak is veszélyes, akinek le van gyengülve a szervezetük.”

Egy másik csoport pedig arra hivatkozik, hogy az influenza más válfajaiban többen halnak meg, így inkább azért kellene aggódni. „Ugyanez a vírustörzs okozott eddig már három nagy világjárványt (ez a spanyol nátha is, de az nem azért volt halálos mert ez a vírus volt, hanem a történelmi viszonyok miatt). Az emberiség mégsem pusztulta meg magát, most se fog semmi gáz történni.”

Ezzel szemben mindössze a megkérdezettek 22 százaléka válaszolt úgy, hogy bár kissé tényleg fel van fújva az ügy, a veszély igen is komoly, ezért nem árt felkészülni - hisz utólag már nehéz lenne. „Nem vagyok szakmabeli, biztos van valós veszély, de nincs akkora vészhelyzet, mint amit írnak mindenhol. Emellett pedig inkább harangozzanak jobban, mint kevésbé. Legyünk tudatosak, akármi van.”

Páran a bizonytalanságukért a médiát és a nyilatkozó szakembereket okolják, akik legtöbbször közel sincsenek egy véleményen: „nem tudok sokat a h1n1-ről, csak amit a médiában ismételgetnek. Mivel egymásnak ellentmondó információk jelennek meg, nehéz eldönteni, mennyi a valós alapja a fenyegetettségnek.” Azonban a túlzott médiaháttérnek is van egy hátránya: a válaszolók 7 százaléka szinte retteg a vírustól, viselkedésük a pánik határát súrolják. „Veszélyes!!! Oltás kell!!! Én már beoltottam magamat!!!” „Nem kamu, hasonló mint a spanyolnátha. Szerintem valakik kísérleteztek a régi vírustörzzsel és elszabadult…„

Oltások aránya

Hiába Kökény Mihály azon információja, hogy egy hét alatt az oltópontokon és a háziorvosoknál négyszázezren oltatták be magukat - a felmérés szerint közöttük csak elvétve voltak fiatalok. Ugyanis a megkérdezettek 72 százalékénak eszébe sincs beoltatnia magát, a már beoltottak aránya 19 százalék és csupán 11 százalék tervezi magának beadatni az oltást.

További súlyosbító tényező, hogy a már beoltottak nyolc százaléka csupán a tartós szülői nyaggatás hatására vetette magát alá a szurinak, és további három százalék volt, aki „rutinból” csinálta, hisz „minden szezonális oltás ellen” beoltatja magát. Tehát a kormány és a média hatalmas oltáshadjárata eddig csupán a fiatalok nyolc százalékát érte el.

Az oltás ellenzőinek csupán elenyésző része (2 %) hozza fel a pénzt, mint problémát. A legtöbben inkább főleg arra apellálnak, hogy ők egészségesek, és nem tartoznak a veszélyeztetett kategóriába. Mások egyszerűen azt mondják, hogy már késő: „Két hét alatt alakul ki az immunitás, és addig háromszor elkapom.” A véleményezők igen kis része pedig inkább védekezik természetes anyagokkal (3%), vagy immunisnak hiszi magát (1%): „négy fertőzöttet kezeltem már gyógyulásra, és nem kaptam el - tehát nem is fogom”.

A másik nagy csoportot viszont jórészt az oltóanyag körüli pletykák riasztották el. Ők vagy nem hisznek abban, hogy létezne hatásos oltóanyag, vagy szerintük magának az „oltóanyagnak több mellékhatása van, mint a vírusnak”. Sőt olyan is akadt, aki szerint EU-minősítés ide vagy oda, az „oltás egyszerűen nem ad kellő védelmet.”

Mi köze mindennek a politikához?

A harmadik kérdés, amit feltettünk, az volt, hogy „szerinted mi köze a politikának a járványhoz?” A hazai gondolatvilágra jellemző módon a válaszolók mindössze 11 százaléka mondta azt, hogy „semmi”, és újabb 11 azt, hogy „nem tudom”. A fiatalok több mint fele (52 százalék) szerint a politika azért állt ki az oltáskampány mellett, mert abból ismét ők kasszíroznak.

„Mivel nagyon sok politikusnak van érdekeltsége a gyógyszergyártásban, és az egészségügyben - ha nem is közvetlenül, de rokoni ágban mindenképp - így a saját zsebükbe landol a sok-sok védőoltás néven eladott vírus.” - véleményezi az egyik válaszoló. Mások nem közvetlen, hanem közvetett kapcsolatot látnak: „A gyógyszergyárak profitnövelésére felhasználják a médiát, a pártok meg részt vesznek a hisztériakeltésben.” Egyesek pedig azt vetik fel, hogy ha nem keltenék a pánikot, akkor a nyakukon maradna rengeteg védőoltás - ami viszont erősen veszteséges és nevetséges lenne.

A válaszolók maradék 26 százaléka szerint is van kapcsolat a H1N1 és az oltás között, csak épp majdnem mindjük mást vet fel. „Magyarországon mindennek köze van a politikához, egy járványos megbetegedésnek pedig pláne, mert mindkét fél az emberek megmentőjeként igyekszik beállítani magát. Mindkét párt ezen keresztül akar szavazókhoz jutni” - hangzik az egyik vélemény. „A vírus félelmet kelt. Az az ember, aki fél könnyebben manipulálható. Ráadásul eltereli a figyelmet a valós problémákról” - szól egy másik.

A végére pedig egy markáns vélemény: „Semmi köze a politikának a vírushoz, csak vannak olyan köcsögök az országban, akik mindenből szeretnek politikai kérdést csinálni. A járványnak tök mindegy, hogy MSZP-s vagy Fideszes vagy más egyéb. Eddig bármelyik politikai vezetésnek sikerült megállítania egyetlen influenza járványt is?”