2024. május 20. - Bernát, Felícia

MDF-SZDSZ: ez most koalíció?

Az MDF politikai ügyeskedéseiről már sokan, sokat írtak. A legizgalmasabb kérdést azonban nem érintették: hogyan lép koalícióra a párt az SZDSZ-szel, úgy hogy ne a 10 százalékos parlamenti küszöböt kelljen átlépnie?
2010. február 2. kedd 07:59 - Pénzes Dávid
A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége minden trükközésének egyetlen célja van: bejutni a Parlamentbe. Méghozzá mindenáron. Hiába lépnek ki egymás után az MDF-ből a tagok, hiába szűnik meg az ország számos területén a szervezetük, Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt egyetlen cél vezérli, saját politikai túlélésük. Ezt persze meg lehet érteni.

Azt már sokkal kevésbé, hogy az SZDSZ-szel való összeborulással a párt hagyományosan konzervatív értékeit megkérdőjelezik , a saját tömegbázisukat pedig skizofrén állapotba kényszerítik.

Pénz kellett


Bokros hatása
Több, korábban jelentős posztot betöltő MDF-tag kilépett, két helyi MDF-szervezet pedig megszűnt a hétvégén Hajdú-Bihar megyében - közölte Kálmánné Szabó Katalin, az MDF debreceni önkormányzati képviselője, volt megyei és városi elnöke. A politikus tájékoztatása szerint a hat, párttagságát megszüntető debreceni MDF-es között van rajta kívül Bácsi Attiláné, aki 1990 óta volt párt tagja, az MDF pedagóguskollégiumának korábbi országos elnöke, a párt országos etikai bizottságának volt elnöke, egykori debreceni és hajdú-bihari alelnök is. Kiléptek a tagok a monostorpályi és a sárándi szervezetekből, ezzel a két településen megszűnt az MDF-csoport - fűzte hozzá Kálmánné Szabó Katalin, aki novemberben azért mondott le megyei és városi elnöki posztjáról, mert nem értett egyet Bokros Lajos pártbeli szerepeltetésével.
A parlamentbe való bejutáshoz az MDF attól sem riad vissza, hogy az SZDSZ pénzügyi támogatását igénybe vegye. Merthogy ne legyenek kétségein, a nász célja ez. Ami akkor lenne korrekt lépésnek mondható, ha a két párt közös listán indulna. Ez tisztességes és átlátható helyzetet eredményezne a saját választóik körében is. Mégsem választják ezt az utat, mert van egy súlyos bökkenő: a koalíciós listán induló pártok számára a parlamenti küszöb 10 százalék, míg ha egyedül indulnak „csupán” az öt százalékot kell megugrani.

Az MDF vezetése úgy döntött, hogy csak akkor kell nekik az SZDSZ pénze, ha nem kell koalícióra lépni, ha nem kell a tíz százalékos küszöbért kaparni. Merthogy ez szinte lehetetlennek tűnik (a jelenlegi felmérések szerint még az öt százalék is nehézkesen van meg, még akkor is, ha a két párt támogatottságát összeadjuk).

Az SZDSZ a pénzért cserébe viszont joggal kérte, hogy egyes képviselői az MDF vizén evezhessenek be a Parlamentbe. Így született meg a döntés, hogy nem a listán, hanem az egyéni választókörzetekben indítanak liberális politikusokat, és nem is keveset. Sőt, nemcsak a fővárosban, de megyei szinten is nyitottak az együttműködésre egymással. Érdekes, hogy hiába a nagy egymásra találás, mindkét fél nagyon vigyázott arra, nehogy kiejtse a „koalíció” szót. Mert ugye ez már a 10 százalékos ugrást jelentené.

Mit is jelent valójában a koalíció?

Ez egy politikai kifejezés, így jogilag nem is tisztázható. Azaz nincs szabályozva, hogy két (vagy több) párt milyen megállapodása nevezhető koalíciónak. Ez azt is jelenti, hogy ha hosszabb távon együttműködnek, akkor akárhogy is nézzük, de politikailag bizony koalíciós partnernek számítanak. Az MDF eldöntötte, hogy a budapesti egyéni körzetekben 17 helyen indít SZDSZ párttagokat, míg saját tagjai csupán 14 helyen indulnak, a budapesti listán pedig három helyet adnak a liberálisoknak, köztük a párt jelenlegi elnökének! Mi ez, ha nem koalíció?

Felkerestük Szilágyi Pétert az Országos Választási Bizottság (OVB) elnökét, hogy megtudjuk, miként lehet úgy együttműködni két pártnak, hogy közben mégsem nevezhetők koalíciós partnereknek. Szilágyi elmondta, az egyéni körzetekben úgy állapodnak meg, ahogy akarnak, hiszen ott nem érvényes az öt százalékos küszöb: aki nyer, az jut be. Azaz, amíg csak az egyéni indulókban állapodik meg a két párt, addig nincsen ilyen probléma.

A gond a listákkal lehet. Szilágy elmondása szerint a területi listák ilyen szempontból nem számítanak, hiszen ott sincs küszöb. A koalíciókötés szempontjából egyedül az országos lista a mérvadó, hiszen ha ott közösen állít listát a két párt (vagyis az OVB-hez közös jelölőszervezetként adják be a neveket), akkor bizony a 10 százalékot kell átlépjék a bejutáshoz. A területi listákat március 22-ig, az országost március 23-ig kel leadják a pártok az OVB-nek.

Mismásolás

Retkes Attila, az SZDSZ elnöke bejelentette, hogy amennyiben bejutnak a Parlamentbe az SZDSZ-es képviselők különállóan fognak politizálni. Ez megint egészen furcsa, hiszen, ha az SZDSZ nem koalícióban van az MDF-fel, ám tagjai értük politizálnak, akkor ez azt jelenti, beleolvadtak. Azaz, ha úgy jut be a Parlamentbe, hogy azt az MDF-be való beolvadásnak köszönheti (például a közös budapesti listának), akkor milyen alapon ülnének külön a törvényhozásban? Ha viszont külön akarnak maradni, megtartva az SZDSZ identitását, akkor ahhoz egyértelmű koalíciót kell kötni.

A nagy kérdés tehát, hogy a két párt lesz-e annyira bátor és demokratikus, hogy bevállalja az MDF-SZDSZ nevet, és ország világ előtt bejelenti-e a koalíciót, majd közös országos listát állítva nekimegy-e a 10 százalékos küszöbnek? Vagy maradnak a nem egyértelmű nyilatkozatok, a trükközések és a pszeudó-koalíció, álházassággal.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását