Hétfőn a német kormány is hozzájárult mintegy 22,4 milliárd euróval az összesen 110 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz. Elég-e ez az összeg?

Számításokat erről nem végeztem. De Görögország a május 19-én esedékes adósságtörlesztéséhez feltehetően már meg fogja kapni a szükséges forrást. Így elindulhat azon az úton, ami 2014-re a folyó hiányt a GDP-ben mért 3 százalék alá csökkenti. Ezzel pedig megállítható az államadósság növekedése. Ehhez azonban egy igen komoly jóléti megszorító csomagot kell végrehajtania a görög kormánynak.

Görögország 2001 óta tagja az eurózónának, és már belépésekor és azóta is trükközött a folyó hiány nagyságát illetően. Ha ez a hatalmas támogatás a maga szigorú ellenőrzési rendszerével Görögországot elvezeti a szigorú költségvetési politikához, ezzel megszerzi a piaci hitelességet is. A 110 milliárdos mentőcsomag megnöveli az amúgy is magas államadósságot, de a hitelesség annak piaci finanszírozási lehetőségét is.

A mostanában problémákkal küszködő Portugáliára vagy Spanyolországra mennyiben ragadhat át ez a krízis?

Nem arról van szó, hogy átragad, az, hogy Görögország ilyen helyzetbe került. A 16 tagú eurózónán belül a görög trükközésnek hosszú története van. Ehhez hasonló helyzetű ország nincs az eurózónában. Görögországban a GDP arányában felhalmozott adósság 120-125 százalék. Ilyen magas adósságállomány sincs az említett két országban.

Azzal, hogy Görögország egy ilyen vesszőfutás után jut hozzá a pénzhez és, hogy kiemelt figyelemmel negyedévenként ellenőrzik, hogy az adott időszakra előírt konszolidációs lépéseket betartják-e és ha nem, nem kapják meg a pénz, annyira elrettentő, hogy nem hiszem, hogy a görög példa ragadós lenne.

A Standard & Poor’s a portugál és a spanyol adósságot is leminősítette. A válság folyamán a GDP zsugorodás folyamatos probléma volt 2009-ben és még 2010-ben is lesznek bajok ebből kifolyólag. De ha megnézzük Portugáliát, ahol 2009-ben 10 százalék fölötti volt a folyó államháztartási hiány, akkor láthatjuk, hogy 2010-ben már ez csökken stagnáló gazdaság mellett, köszönhetően annak is, hogy még figyelmeztetés nélkül hoztak megszorító intézkedéseket. Spanyolország esetében is magas, 10 százalék fölötti hinyról beszélhetünk, de már ez is csökkenő 2010-ben.

Viszont egyik esetben sincs a görög példához hasonló felhalmozott adósság, illetve mindkét országban erős, hiteles kormány van, akik képesek meghozni azokat a lépéseket, amiket például a Bajnai kormány hozott Magyarországon, és ennek hatására át is tudott térni az adósság piaci finanszírozására. Tulajdonképpen ugyanezt az utat járhatná be Portugália és Spanyolország is.

De van egy komoly probléma: miként fog Európa kilábalni ebből a válságból, mikor fog a gazdaság növekedni, megállni a munkanélküliségi ráta növekedése? Ha sokáig alacsony a GDP növekedése, akkor az adóbevételek is mérsékeltek maradnak, miközben a magas munkanélküliség miatt kiadási oldalon nemigen lehet csökkentést elérni. Így komoly konszolidációs feladatok merülhetnek fel és maradhatnak el. Ezért sok a bizonytalanság a középtávú jövőt illetően. Mindenesetre olyan veszély is körvonalazódhat, hogy a magas hiányt a tagországok el akarják majd inflálni.

Az eurózóna és az euró veszélyben lehet-e?

Én azok közé a közgazdászok közé tartozom – persze ez személyes vélemény is – akik úgy vélik, hogy az eurózóna fennmarad. Az euró már tíz éve létezett fiskális szolidaritás nélkül. Ez alatt világpénz funkciói láthatóvá váltak, tartalékvalutaként komoly szerepre tett szert. Az eurózóna polgárai hozzászoktak a pénzváltásmentes mozgás örömeihez. Ha valamelyik tagország most akarna kiugrani az eurózónából, és visszahozni a német márkát, vagy a francia frankot, olyan sokba kerülne, ami nem érné meg.

A globalizált világgazdaságban minden probléma ellenére Európa egyáltalán nem leírható. Az EU-nak mintegy félmilliárd lakosa van. Ha erőközpontként, esetleg másodlagos szerepkörben, de meg akar maradni az EU a világgazdaságban, akkor ezt a szerepet az euró léte erősíti.

A gazdasági válság egy óriási erőpróba Európa számára, nincs olyan rendszer és szabályozás ami a fiskális szolidarítást magába foglalná. A görög válságkezelés nem történhet meg az IMF bevonása nélkül, hiszen csak így lehet negyedévenként ellenőrizni az államháztartási konszolidáció időarányos részének tényleges megtörténtét. Ezt az eurózónán belül csak akkor lehetne biztosítani, ha létrejönne az európai valutaalap.

Magyarországra nézve milyen befolyássa lehet a görögöket kisegítő csomagnak?

Ez a csomag egy hitel, amit vissza kell fizetni, bár kicsi 5 százalékos kamattal. Tehát komoly teher lesz Görögország számára. A szigorú államháztartás szempontjából Magyarországnak sincs különösebben jó híre a pénzügyi világban. Már a Kádár-rendszerben is az IMF-hez kellett készenléti hitelért fordulni az országnak. A 2008-as válság kirobbanásakor az EU-27-ben Magyarország kért és kapott először IMF-hitelt. A görög válság és válságkezelés intő példa kell, hogy legyen.

Ebből a nézőpontból 2010-ben Magyarország komoly költség nélkül 2010-ben nem engedheti meg, hogy a GDP-ben mért 3,8 százalék helyett cca. 7 százalékos hiány alakuljon ki. A válság eredményeként a nemzetközi pénzpiacokon tartósan kevesebb lesz a forrás, és így ehhez jóval drágábban lehet majd hozzájutni.