Az idén májusban kezdődött ásatás során eddig öt azonosítható régészeti korból származó mintegy 600 leletre bukkantak régészek, az eddig feltárt közel 15 ezer négyzetméteren. – mondta Ilon Gábor. Hozzátette: a terület régészeti szempontból Veszprém megye legnagyobb kiterjedésű, eddig nem ismert lelőhelye.

Ilon Gábor elmondta, hogy a felfedezés jelentősége, hogy az avarkori település és temető kirabolatlanul megmaradt: a csontvázak mellett – amelyek az eredeti temetkezési ritusokat jól megfigyelhető állapotban mutatják - ruházatdarabokat, fegyvereket, edényeket, késeket és az étkezési szokásokra utaló állatcsontmaradványokat találtak.

Az ásatás során az első XII-XIII. századi, Árpád-kori házak is előkerültek, és a régészek az avarkor mellett három másik -korszak leleteit is a felszínre hozták – mondta Szvath Márton, az ásatást vezető régész. Hozzátette: a feltárás idén május elején kezdődött, és várhatóan július végéig tart. Az őskorból a rézkort és a bronzkort érintő leletek kerültek elő, közöttük például edények találhatók.
Ilon Gábor elmondta, hogy a területről 2006-ban már készült hatástanulmány a beruházás megkezdését megelőzően, de akkor még csak egy avarkori nyílhegyet találtak a füves-bozótos, elhanyagolt területen. Akkor még nem sejtették, hogy milyen kincseket rejt a föld, de szakfelügyelettel engedélyezték a beruházónak a földmunkák elvégzését.

A leletanyag mosása után kezdik meg a restaurálást, amely egy évet vesz igénybe. Ezután a tárgyak a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gondozásába kerülnek.

Az ásatás vezetője szerint megbecsülni sem lehet, hogy hány leletet rejt a föld, de eddig 600 különböző tárgyra bukkantak. Közülük a legjelentősebbek a bronz hajkarikák, gyöngyből készült nyakékek, övcsatok. avarkori nyílcsúcsok, bronz övveretek.

A terep feltárása jelenleg is zajlik, az időjárás azonban nehezíti a munkálatok elvégzését.