Állami magánnyugdíjpénztárak?
A hétvégén Lovasberényben megrendezésre került kormánygyűlésen komolyan felmerült a magánnyugdíjpénztárak államosítása is. Keddre teljesen elvetették az ötletet, mindannyian örülhetünk ennek.
2010. június 8. kedd 12:13 - Telkes Árpád
Hogyan is?
Pillérek
Magyarországon jelenleg három pillérű rendszer működik. Az első az állami, a második a kötelező magánnyugdíjpénztárak, a harmadik az önálló gondoskodás, például biztosítások.
Egy negyedik pillér is létezik, azonban ezt hol beleveszik a rendszerbe hol nem. Ezek az önkéntes magánnyugdíjpénztárak, azaz az öngondokodás egy másik formája.
Az Európai Unión belül, bizonyos államokban törést jelentett a magánnyugdíjrendszer bevezetése. Bár a költségvetésnek hosszabb távon sokkal kifizetődőbb az ilyen rerndszer, azonban az államháztartás, hirtelen, nagy mennyiségű forrástól esik el. Mindeközben a nyugdíjkifizetések még jó ideig az állam zsebéből kerülnek ki.
A teljes államosítás mellett két másik elképzelés látott napvilágot. A egyik szerint mindenkinek záros határidőn belül nyilatkoznia kell arról, hogy maradna a magánnyugdíjrendszerben, vagy visszalépne az államiba. Emellé persze olyan feltételeket kéne teremteni, hogy minél többen lépjenek vissza az állami pillérbe.
A második elképzelés – a teljes államosítás elvetése után - , hogy a magánpénztári rendszer fölé egy állami alapot húznának. Bár a vagyonkezelők továbbra is kezelhetnék a pénztári vagyont, az megjelenne a statisztikákban mint az államháztartás része.
Mostanra azonban mindegyik tervet
elvetették. A teljes államosítás statisztikailag is felesleges lett volna, alkotmányosan megkérdőjelezhető és nemzetközi megítélése is minden valószínűség szerint visszás lett volna. A másik két tervről azonban már az IMF-nek és az EU-nak kellett lebeszélnie az Orbán-kormányt.
Hasznos lett volna?
A magánnyugdíjpénztárak portfóliójának majdnem felét állampapírok tették ki 2009-ben. Ez akkori névértéken mintegy 1238 milliárd forintott tett ki. A második pillér beolvasztásánál ennyivel azonnal csökkenne az államadósság. Ez GDP arányosan mintegy 4-5 százaléknyi csökkenést jelentene és még a kamatkiadásokat is megspórolhatnánk.
A hirtelen pozitív hatások mellett azonban, igen sok problémát vetne fel a magánpénztárak beolvasztása, vagy állami kezelés alá vétele. A négy pillérrel rendelkező rendszer egyik támaszának kirúgása hosszú távon pont, hogy az ellenkezőjét érhetné el a rövid távú hatásoknak. Ezenkívül a már említett nagy összegű állampapír és egyéb részvények piacra bocsájtása és eladása is hosszú folyamat.
A gazdasági hatásokon kívül viszont joi problémák is merülnek fel szép számmal. Így például alkotmányossági problémák. A magánnyugdíjpénztárak a tagok tulajdonában állnak, azok minden eszköze és vagyona a tagoké. Év elején az akkori reformot pont ezen alkotmányossági probléma miatt dobta vissza Sólyom László.
Vajon az államfő mit szólna egy államosítási tervhez? Nem is beszélve a nemzetközi megítélésről.
