Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) létezik és működik. Mivel foglalkozik? Milyen forrásokból, és ez mennyi hasznot hajt Magyarországnak? Ezekre válaszolt Magyar Bálint, az EIT igazgatótanácsának tagja.
2010. július 15. csütörtök 07:32 - Gyülvészi András, Kövesi Ági
Egy nem rég megjelent, EIT-vel foglalkozó írásunkban kifogásoltuk, hogy nem kapunk választ az intézetet érintő kérdéseinkre. Örömmel jelenthetjük, ez már a múlté. Magyar Bálint, mint az irányító testület tagja kisegített minket magyarázataival.
Milyen területért felelős az igazgató tanácsban?
Nincsenek területek felosztva. A Governing Board, vagyis az irányító testület tagjai együtt hozzák a döntéseket. Az irányító testületnek tizennyolc tagja van, ez most kibővül még négy taggal a nyertes KICs-pályázatok győzteseiből.
Milyen pályázatokról van szó?
A KICs egy rövidítés, Knowledge and Innovation Communities: tudás és innovációs közösségek. A filozófiája az egész Innovációs és technológiai intézetnek arról szól, hogy az úgynevezett knowledge triangle, vagyis a tudásháromszög három szereplője között, ami az oktatás, a kutatás és az üzleti-gazdasági élet, szorosabb kapcsolat alakuljon ki.
Az EIT-t azért hozták létre, hogy jó példák révén választ adjon arra a kihívásra, amely az innováció területén az amerikai és részben a távol keleti régiók elhúzása, versenyelőnye jelent .
EIT
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology; EIT) létrehozásával az EU megpróbálja egységesíteni az úgynevezett "tudásháromszöget", vagyis összehangolni az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok tevékenységét, lökést adva ezzel az európai innovációnak.
A KICs-ek, a tudás és innovációs közösségek a vállalkozás oldaláról fogják meg a kérdést. Azt próbálják biztosítani, hogy olyan képződmények jöjjenek létre, amelyek egy-egy területen versenyképes, nagy konzorciumokat alkotnak a kutatás és annak az üzleti alkalmazása terén.
Az Európai Parlament három fontos témát határozott meg. Első a klímaváltozás kérdése, második a megújuló energiaforrásoké, a harmadik pedig az infokommunikációs technológiák eljövendő generációjáé. Ezen a három területen lehetett pályázni olyan konzorciumoknak, amelyekben minimum három európai ország szerepel. Mindenképpen részt vesz ezekben egyetem, kutatóintézet és vállalkozás. Létrehoznak nem több mint hat "collocation centert", lényegében együttműködési központot, egy-egy pályázaton belül, és egy jelentős kutatási és üzleti tervvel állnak elő, amely arról szól, hogy hogyan lehet felpörgetni, illetve a gazdaság felé közvetíteni azokat a tudás- és új ismerettartalmakat, amelyek az adott konzorciumhoz tartozó intézményben létrejönnek.
Fontos hangsúlyozni még két körülményt. Az EIT a huszonöt százalékát biztosítja a konzorciumok által megtervezett költségvetésnek, a többit részben magánforrásokból, részben regionális forrásból nekik kell összegyűjteniük. A másik, hogy ezek a tudás és innovációs közösségek kvázi jogi entitásként működnek olyan formában, ami magán hordozza a vállalati működés jellegzetességeit.
Kik nyertek, és milyen magyar vonatkozásuk volt a pályázatoknak?
Három nyertes volt, minden területen egy-egy. Mivel konzorciumok versengtek, amikben sok ország vesz részt, sok győztes volt. A klímaváltozás területén több magyar szereplő is részt vesz a sikeresen pályázó konzorciumban. Ezek a klímaváltozásnak azon jellegzetességét vizsgálják, hogy miként lehet a CO2-kibocsátást csökkenteni a mezőgazdaság területén. A konzorciumban részt vesz a Szent István Egyetem és jó néhány más kutatóintézet, valamint vállalkozások. A megbízott személy a konzorcium részéről Gémesi Zsolt.
A megújuló energiaforrás területén a Bay Zoltán Intézet vesz részt mint együttműködő partner; az infokommunikációs technológiák területén pedig az ELTE Informatika Kara és néhány tanszék a Műszaki Egyetemről. Az ő felelősük Horváth Gábor.
Ez mennyire tekinthető számottevő sikernek?
Ez jelentős magyar siker. Kelet-Európából még a lengyelek játszanak nagyobb szerepet egyik vagy másik KICs-ben.
Mit tudhatunk az intézmény finanszírozásáról?
Az eredetileg tervezetthez képest 2008-ban és 2009-ben is az apparátusra és az egész működésre kevesebbet költöttünk. Az így felszabadult összegeket átcsoportosítottuk a pályázatok során kiosztott pénzekhez.
Összességében 308 millió euró áll rendelkezésre. Ez körülbelül másfél éves büdzséje a magyar innovációs alapnak, de 5-7 évre elosztva nem olyan hatalmas összeg.
Esetenként könnyebb lehet máshonnan szerezni pénzeket, mint nálunk pályázni. Akik viszont ezekbe a tudás és innovációs közösségekbe bekerültek, azok egy nemzetközi hálózatba jutottak be. És ez a lényeg: egy olyan áramába bekerülni a kutatásnak, amihez nagyon nehéz hozzáférni, és amiben a részvétel nem pusztán pénzkérdés.
Az állam mivel segíti az EIT-t?
A magyar állam azt vállalta, hogy elhelyezi ezt az intézményt, és bérel számára egy helyet. Mivel húsz évre bérelünk, nem mondhatjuk azt, hogy először tíz szobát kérünk, aztán húszat, majd az összeset. Most körülbelül tizenöt-húsz ember dolgozik az intézményben, és a tervek szerint ez fölmehet ötven-hatvan főre.
Nem biztos, hogy föl fog menni a létszám a maximumra, de a töltődés egy kétéves szervezetépítési rend szerint történik. Az intézet nem pusztán Magyarországon dolgozik, hanem ez egy nemzetközi szervezet, aminek Magyarországon van a székhelye, és ez komoly előnyökkel, valamint figyelemmel járhat.
