Orbán: megszületett a nemzeti centrum

A kormányfő a parlamenti ülésszakot értékelve leszögezte: a nemzeti centrumnak köszönhetően az új Országgyűlés a cselekvés helyszíne lett, és nem egészen két hónap alatt többet végzett, jelentősebb változásokat hajtott végre, mint elődei nyolc év alatt.
A nemzeti centrum a józan ész közössége, mindenki beletartozik, aki szerint a józan ész fontosabb, mint az ideológiai megosztottság - húzta alá. Mindenki beletartozik, aki nem akarja - fűzte hozzá -, hogy a múlt, az áprilisi választásokon lezárt korszak, megdöntött rendszer visszatérjen, aki bízik abban, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében "képesek leszünk jobb jövőt teremteni".

A miniszterelnök kiemelte, hogy a nemzeti centrum mindenki felé nyitott, szabad közösség, csak az nem tartozik bele, aki nem akar a része lenni; azt a polgári oldal választási sikere hozta létre, de tudni, hogy sok baloldali is ide szavazott.

A választáson győztes erőknek több baloldali szavazójuk van, mint magának az MSZP-nek - fogalmazott azzal, hogy a nemzeti centrumban a baloldali szavazók is ott vannak több száz ezren. Az új kormány őket is képviseli, ezért a baloldali értékvilágú emberek felkérése, kinevezése jelentős, fontos állami feladatokra, nem politikai gesztus, hanem a "nemzeti centrumpolitika lényegi eleme" - közölte példaként említve az Állami Számvevőszék alelnöki és az alkotmánybírói posztot.

A nemzeti centrumról - amely hosszú távú biztonság, a stabilitás, fejlődés záloga lehet - azt mondta még: ezt a közösséget a társadalom nagy többségének közös értékei tartják össze, ezek a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.

Orbán Viktor ezt megelőzően hosszan beszélt arról, hogy egész Európában az XX. századi ideológiai keret a század végére kifulladt; azok az országok tudták kezelni a feszültségeket, ahol létrejött a társadalmi-politikai paletta közepe táján egy nagy, erős közösség, amely képes volt félretenni a XX. századi ideológia vitákat, képes volt a józan ész nevében megegyezésre jutni a kivezető út irányairól, közös jövőképről.

Felhívta a figyelmet a magyar politika európai léptékű, mélyreható átalakulására és megújulására. Megismételte: áprilisban kétharmados forradalom történt, amely átalakította a magyar közéletet; ez az átalakulás alkotmányos volt és választások útján történt.

Orbán Viktor kiemelte: a választásokon létrejött kétharmados többségből tartós politikai közösséget szeretne formálni; ezt centrális erőtérnek, vagy nemzeti együttműködés rendszerének nevezték el. A politika első számú feladata a közösségépítés - emelte még ki. Ezért számára a kormányzás értelme a nemzeti centrum védelme, erősítése, bővítése; amiért kormányoznak, az a nemzeti centrum, ahogy kormányoznak, a nemzeti együttműködés rendszere.

Orbán Viktor az elért eredményekről azt mondta: minden új közösség a közös cselekvésben kezd magára ismerni, öntudatossá válni. A kormány az elmúlt 56 napban a józan ész nevében arra vállalkozott, hogy ledöntse azokat a tabukat, amelyeket a 20. századi ideológiai viták mutattak. A tabuk közé sorolta a kisebb létszámú parlamentet és az adórendszert is.

"A józan ész nevében megtettük az első lépéseket": megmutattuk, lehet jelentős, azonnali adócsökkentés, minden idők legalacsonyabb jövedelemadójának bevezetését készítjük elő, és csökkentettük a kis- és közepes vállalkozások adóját. Leszögezte: elkötelezett olyan adórendszer kialakításában, amely a nemzeti centromot erősíti.

Orbán Viktor azt mondta: eddig tabunak számítottak a bankok, az egész magyar pénzügyi rendszer, márpedig "józan ésszel" elfogadhatatlan, hogy "a bankokat szent tehénként tiszteljük" akkor is, amikor éppen egy globális válság söpör végig a világon, amely a bankoktól indult ki.

Miközben a válság, az előző kormány és a nemzeti bank rossz döntéseinek hatására ezerszámra mentek csődbe a magyar vállalkozások, szűntek meg munkahelyek, került padlóra a teljes magyar építőipar, aközben a bankok a 2009-es évben hatalmas hasznot könyvelhettek el - mondta.

"A bankokkal is együttműködést akarunk, a profitjukat is természetesnek tekintjük, de a baj orvoslásából nekik is ki kell venniük a részüket" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "a józan ész nevében megmutatjuk": a bankrendszer megadóztatása nem tabu. Vége azoknak az időknek, amikor a nagyok és erősek minden felelősséget az emberekre akartak hárítani - jelentette ki.

Orbán Viktor szükségesnek, igazságosnak és hatékonynak nevezte a bankadót, mert az szerinte az ország és az emberek érdekeit szolgálja egy nagyon nehéz helyzetben. "Ez a tabu is a porban" - jegyezte meg. Tabunak számított az is, hogy nem lehet egyszerre gazdasági növekedést serkentő és pénzügyi stabilitást biztosító politikát folytatni; "józan ésszel azonban ez lehetséges", ez a tabu is a múlté - mondta.

Meg lehet adóztatni a jó erkölcsbe ütköző állami végkielégítéseket, véget lehet vetni az állami pazarlásnak, és meg lehet védeni az időseket és a családokat attól, hogy a közüzemi szolgáltatások díja az egekbe szökjön - sorolta a megdöntött tabukat. A kormányfő arról is beszélt, hogy az elszámoltatás is lehetséges, ami korábban szintén tabu volt. Pedig erre a jövő érdekében szükség van, e nélkül ugyanis nem lehet letörni a korrupciót - tette hozzá.

A nemzetközi pénzügyi tárgyalásokról szólva kijelentette: az a hitelt megtestesítő szerződés, amelyet 2008-ban vett fel Magyarország, egy rossz gazdaságpolitika következménye. A miniszterelnök a kormány nevében megköszönte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy "kihúzott bennünket a bajból", amikor az előző kormány, a nemzeti bank rossz politikája csődbe vagy csőd határára sodorta Magyarországot.
Mint mondta, az a tény, hogy Magyarország ismét adósságcsapdába jutott, bűn, egy politikai konszenzust rúgtak ugyanis fel; ebből az adósságcsapdából ki kell törni. Hozzátette, helyre akarják állítani Magyarország elveszett gazdasági önrendelkezését, mert anélkül nincs gazdasági felemelkedés. Aláhúzta: Magyarország minden szervezettel tárgyal, mert ez az ország érdeke.

E nemzetközi pénzügyi szervezetek szerint az ország állapota ma mintegy 4-4,1 százalékos költségvetési hiányt mutat. A kormányfő ezt egy erősen optimista helyzetértékelésnek tartja. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az év végére a mostani 4,1 százalékos hiányt 3,8-ra kell csökkentenie. A kormányfő leszögezte: az IMF-fel egy rossz gazdapolitika következtében kötött szerződés október végén kifut, az abban foglaltakat Magyarország teljesíti, így a 3,8 százalékos költségvetési hiányt is.

Orbán Viktor rámutatott ugyanakkor arra, hogy az Európai Unióval nem akarat kérdése, hogy tárgyalunk-e, hiszen egyrészt az EU-hoz tartozunk, másrészt Magyarország több mint hat éve úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt van. Valamit javít a helyzeten, hogy időközben "néhányan mellénk pottyantak, nem egyedül ülünk a szégyenpadon". Ez azt jelenti, hogy az EU-nak nem Magyarország gondját kell megoldania többé, hanem az egész EU gazdasági gondját - mondta.

Összegzése szerint komoly és fontos munkát végeztek a választások óta, különösen az elmúlt 56 nap alatt. Véleménye szerint az ország az elmúlt 56 napban végzett munka alapján büszke lehet a minisztereire.

A miniszterelnök szerint "komoly és nehéz munka vár ránk", az ősz során további tabukat kell ledönteni "a józan ész nevében". Orbán Viktor azt mondta: a kabinet legfontosabb feladata most az, hogy az első akcióterv beindítása után senki se érezhesse úgy, a változások során "vele nem törődünk". "Senkit sem fogunk az út szélén hagyni" - közölte a kormányfő az Országgyűlésben.

"Figyelnünk kell azokra, akik ma még kevés jövedelemmel rendelkeznek, hogy ők is érezzék, a változás értük is történik"; figyelni kell azon emberek gondjaira, akik segítségre szorulnak, mert kiskeresetűek, mert jóhiszeműen hiteleket vettek fel, ám nem tudják fizetni tartozásukat, mert a megélhetés és a rezsi elviselhetetlen terhet jelent számukra - fogalmazott Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, "pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a széthúzásból fakadó tehetetlenség korszaka helyett egy sikeres, együttműködésre épülő új korszakot, egyfajta modern békeidők időszakát valósítsuk meg a következő években".