A statisztikai hivatal első évi összesítése szerint már mindössze négyezer fővel haladja meg tízmilliót a népesség. Év végére tízmilliónál is kevesebben lehetünk. Megkérdeztük Rédei Máriát, az ELTE Földrajzi Intézetének egyetemi docensét, mennyire kell aggódnunk.
2010. augusztus 25. szerda 17:59 - Gyülvészi András
Hová lesz a magyar?
Vándorlás
A Magyarországra történő bevándorlás jelentősen eltér a Nyugat-Európában tapasztaltakhoz képest. Az Európai Unió régi tagországaiba főként Európán kívüli, a befogadó nemzettől szokásaiban, vallásában, ritkább esetben nyelvében különböző népesség érkezik, ami bizonyos esetekben konfliktusok forrása lehet. Ezzel szemben Magyarország még nem számít célországnak az Európán kívülről érkezők számára, a gazdasági helyzet és a magyar társadalom bevándorlásellenessége miatt feltételezhetően rövid időn belül nem is lesz az. A rendszerváltás óta állampolgárságot kapott bevándoroltak 90%-a magyar nemzetiségű. (Wikipédia)
„A gyerekvállalás szempontjából folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami szorosan összefügg a házasságok számának csökkenésével, illetve a nyugat-európai demográfiai magatartással. Fontos tényező még az egészségi állapot is, amiből következhet a magas halálozás: a születések száma körülbelül három-négyezerrel csökken, míg a halálozások száma ugyanennyivel növekedik" – magyarázta Rédei Mária, majd hozzátette – „mindez azt jelenti, hogy a nemzetközi migráció még kiemeltebb jelentőségű. Ebben a hónapban a kettős állampolgárság lehetősége miatt egy kicsit változik ez a fogalom a korábbi évekhez képest, részben azért, mert a kettős állampolgárság nem egy folyamatos, életvitelszerű itt élést jelent azok részéről, akik ideérkeznek, hanem dolgoznak, tanulnak stb., vagyis átmeneti időszakra vannak itt.”
A jövőbeli várható tendenciákról Rédei Mária a következőképpen vélekedett: „A számításaink szerint ez a csökkenés annak ellenére is jellemző lesz, hogy a nemzetközi vándorlásban éves belépési szinten növekedést várunk. Elegendő a Gallup Intézet néhány nappal ezelőtti felvételére utalni, ami szerint többen kívánkoznak elmenni, mint ahányan idejönni."
Hiába ösztönözzük a gyermekvállalást
„A kritikus kérdés nem az, hogy mennyivel leszünk kevesebben tízmilliónál, inkább az okozza majd a nehézségeket, hogy a népesség életkori összetételében olyan jelentős elöregedés következik be, ami korlátozotta, hogy bármiféle gyermekvállalást serkentő politika hatékonyan tudjon működni. Egy öreg populációban nincs nagy lehetősége a gyerekvállalás növekedésének. Ráadásul egyre később vállalnak gyereket a fiatalok. Most 27-28 éves életkorban jellemző, de húsz éve ugyanez a szám 20-21 volt” – mondta Rédei Mária.
Megkérdeztük, létezik-e olyan kritikus határa a népességfogyásnak, ami után már menthetetlenül csökkeni fog az itt élők száma. Rédey Mária a következő választ adta: „A mi számításaink azt mutatják, hogy 2050-re mindenképpen nyolcmillió fő körüli népesség várható, aminek negyven százaléka hatvan év fölötti.”
Ezek szerint az elöregedés tendenciája nemhogy nem fordul vissza, hanem még markánsabban fog jelentkezni, így valószínűsíthető, hogy az öregkorral kapcsolatos gazdasági tevékenységek kerülnek előtérbe.
Összegezve
Nemcsak többen halnak meg, mint ahányan születnek, hanem többen mennek el, mint ahányan érkeznek az országba, ráadásul a fiatalok távoznak. Ezen felül közel kilátástalan valamennyi gyermekvállalási kedv serkentését célzó intézkedés a társadalom elöregedése miatt.
Kevesebben leszünk.
