A kaliforniai Stanford Egyetem által készített tanulmány az első, amely a két terápiatípust közvetlenül összehasonlítja. Az anorexia életveszélyes betegség, ehhez képest figyelemreméltó, milyen keveset tudunk róla - fejtette ki Lucille Packard, az egyetem kutatója a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint (www.spiegel.de). Az anorexiás betegek túl kövérnek látják magukat, és mindenképp fogyni kívánnak. Ezer lányból mintegy hat érintett, a fiúknál lényegesen ritkább a jelenség.

A kutatás során 120 beteget hasonlítottak össze a kutatók. Két csoportra osztották őket, az egyiket egy évig a betegek félelmeire összpontosító pszichoterápiával kezelték, míg a másik csoport kezelésébe bevonták a szülőket is. Többek között egy éven át rendszeresen felszólították őket, hogy fokozottan figyeljenek gyermekük evési szokásaira.

Egy év családterápiát követően a betegek mintegy fele teljesen tünetmentes lett. Elérték a normál súly legalább 95 százalékát, és evésükben sem mutatkozott zavar. Az egyénileg kezelt csoportban csupán a csoport negyedéről lehetett ezt megállapítani az év végére - számoltak be a kutatók az Archives of General Psichiatry című szaklapban.

A két eljárás közötti eltérés elsősorban abban mutatkozott, hogy a családterápiát követően a betegek ritkábban estek vissza. A vizsgálat eredménye tehát erőteljesen utal arra, hogy a családalapú terápia hatékonyabb - mondta a kutatás vezetője, James Lock. A pszichiáter szerint az orvosoknak meg kell érteniük, hogy a szülők nagy segítséget jelenthetnek. Mindazonáltal azt is hangsúlyozta, hogy egyes esetekben jobban használhat az egyéni kezelés.