Semmi újdonságot nem árulunk el azzal: a másnaposság szörnyű dolog. Fejfájás, szájszárazság, penetráns lehelet, esetleg gyomorfájdalom. Valószínűleg sokan ébredtek már hasonló problémákkal küzdve, és jelentették ki: soha többé nem iszom!

Nos, felelőtlen kijelentések helyett inkább vizsgáljuk meg, mit lehet tenni azért, hogy enyhítsük a fájdalmakat.

Szigorú ütemterv

A másnaposság körülményei jóval enyhébbek lehetnek, ha nem iszunk össze mindenfélét és kerüljük a pancsolt italokat. Ugyanakkor ha rossz minőségű italt fogyasztunk az eredmény ugyanúgy szörnyű lesz. A másik hátulütője a dolognak, hogy bizonyos mennyiségű ital után az ember már nehezen kontrollálja magát: jó ötletnek tűnhet akár egy deci kevertet is mellécsapni az addigiaknak és akkor már lőttek is a szépen kidolgozott tervnek.

Az éltető víz

A másnaposság egyik előidézője a szervezet dehidratálódása. Magyarul kiszáradunk. Ez csökkenthető azzal, ha kellő mennyiségű vizet iszunk meg egy átmulatott éjszaka után, de még lefekvés előtt. Az igazán profik még egy fájdalomcsillapítóval is meg szokták ezt fejelni, biztos ami biztos. Ennek a módszernek a hátránya lehet, hogy egy tuti buli után keveseknek jut eszébe lefekvés előtt ledönteni másfél liter vizet.

Vitaminok

Ha nem ittunk vizet lefekvés előtt, ébredés után garantáltan jelentős mennyiséget fogunk húzóra meginni. Ilyenkor nem árt egy-két szem C-vitamint is melléküldeni, esetleg valamilyen multivitamint. A bátrabbak szódabikarbónás ásványvízzel vagy paradicsomlével is próbálkozhatnak. A narancslé sem rossz megoldás, bár a gyomorsavunk az egekbe szökhet tőle. A cukor is sokat segít.

Sport

Ugyan eléggé elképzelhetetlen, hogy másnaposan az ágynál messzebbre menjünk, viszont a sportolás is segíthet a macskajaj túlélésében.  Ugyanis sportolás közben gyorsabban ver a szív, és így nagyobb mennyiségű oxigént tud szállítani. Ezáltal fölgyorsul a méregtelenítés folyamata.

Levegőt!

1999-ben végeztek egy tudományos felmérést az USA-ban, melynek a végeredménye szerint a másnaposság tünetei gyorsan megszüntethetők, ha növelt mennyiségű oxigént viszünk be a szervezetbe. A kísérletben két csoportban vizsgálták az embereket, egyik csoport 80 százalék oxigén, 20 százalék nitrogén összetételű „levegőt” kapott, a másik csoport pedig a normális, 30 százalék oxigén, 70 százalék nitrogén elegyet. Az első csoportból csupán a másnaposok 17 százaléka volt rosszul  a kezelés után, míg a kisebb oxigént tartalmazó elegyet kapó csoportból 30 százalék nem érezte jól magát. A módszer hibája, hogy otthon elég nehéz nagyobb oxigéntartalmú levegőhöz jutni, kivéve ha előrelátó módon oxigénsátrat telepítünk az ágyunk mellé.

Extrém megoldások

Bizonyos körökben azt tartják, hogy a citromos kávé kiválóan elűzi a másnaposságot. Ezt meglehetősen nehéz elhinni, de ettól még igaz lehet. Sőt, állítólag a brokkoli és a karfiol is nagyon jót tesz. Ha más nem, egy ilyen kombináció fogyasztása utáni sokk valóban elfeledtetheti az emberrel, hogy mi is a baja éppen.

Kutyaharapást szőrivel?

Ez az a teória, ami leginkább megosztja az embereket.Van, aki szerint használ, van aki szerint csak sokkal rosszabb lesz tőle minden. Viszont a szerkesztőségünkben végzett, egyáltalán nem reprezentatív kutatás során úgy látszik, hogy a gyógysörnek igenis van létjogosultsága.

Ha a föntebb fölsorolt módszerek egyike sem válna be, akkor már tényleg csak az ősi tanács marad: előzd meg a másnaposságot, maradj részeg!