Vallás, család, ilyesmi
Vitákkal tarkított tisztújítás előtt áll a KDNP? Előfordulhat, hogy Semjén Zsolton kívül más is ringbe száll a pártelnöki pozícióért? Kiszelly Zoltán politológust kérdeztük a várható fejleményekről.
2010. november 24. szerda 06:44 - Tóbiás Gábor
Tisztújítás előtt áll a KDNP. Azt beszélik Semjén Zsoltnak kihívója akad.
Semjén Zsolt
1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapító tagja. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára, valamint 1993 és 1994 között szóvivője is volt.
Az 1994-es országgyűlési választáson a KDNP országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, annak jegyzőjévé választották. 1995-ben a KDNP-frakció helyettes vezetőjévé választották. 1997-ben rövid ideig a párt egyik alelnöke, majd több párttársával együtt kizárták a pártból és a frakcióból, emiatt jegyzői pozícióját is elvesztette. Rövid független képviselői munka után 1997 októberében egyedüliként az MDF képviselőcsoportjához csatlakozott. 1998-ban sikertelenül indult az országgyűlési választáson. Az Orbán-kormány időszaka alatt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkára volt.
A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF közös országos listájáról szerzett újra mandátumot, immár a Fidesz frakciójához csatlakozva. 2002-ben az újjáalakult KDNP elnökhelyettese lett, majd Varga László halála után a KDNP elnöke lett, 2003. december 6-án megerősítették pártelnöki posztján. Programja szerint a KDNP olyan önálló párt marad a Fidesz vezette szövetségben, amely tételesen vállalja a keresztény egyházak társadalmi tanait.
A 2006. évi országgyűlési választáson az eredeti jelölt visszavonása miatt elindították Bács-Kiskun megye 7. választókerületében (Kalocsa központtal), ahol egyéni mandátumot szerzett. Az új Országgyűlés megalakulásakor a KDNP frakcióvezetője, illetve a Magyar Szolidaritás Szövetség társelnöke lett (Orbán Viktor mellett). 2010-ben megvédte egyéni mandátumát. Az Országgyűlésben az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja, melynek 2002 és 2006 között alelnöke is volt. Kormányzati szerepe miatt az új parlamentben egyetlen bizottságban sem szerepel.
Az mindig jó, ha két jelölt van, ez erősíti a választás legitimitását. Van verseny és az alternatívák is megmutatkoznak. Napvilágra kerülnek a eltérő irányzatok és helyzetmegítélések, így a tagság is jobban tud azonosulni a párttal. Mi, az érdeklődő közönség is jobban látjuk, hogy milyen alternatívák vannak a párton belül.
Úgy hírlik a KDNP alapvetően két részre oszlik. Az egyik rész inkább az önállóságra törekszik, a másik pedig Fidesz közeli.
Ez így reális, abszolút érthető és elfogadható. Az a kérdés, hogy az önálló irányzat mennyire életképes. A tavaszi meg az őszi választáson is látszott, hogy nem tudják lefedni az egész országot.
A másik, hogy nem tudjuk, milyen választási rendszer lesz a jövőben. Ám vélhetően csak azok a pártok tudnak majd 2014-ben jól szerepelni, akik országos lefedettséggel rendelkeznek. Ha a KDNP ’90-es vagy ’94-es eredményeit nézzük, akkor látható, hogy nem rendelkeznek országos infrastruktúrával.
Az önállóság pártiak azt hozzák föl érvként, hogy a Fidesz nem hagyja őket kibontakozni.
A fideszesek valószínűleg egy lengyel mintát szeretnének itthon megvalósítani. A lengyeleknél van a Kaczynski féle párt, ami inkább konzervatív. E mellett pedig van egy polgári platform, egy mérsékelt jobboldali párt.
A mérsékelt jobboldal lehetne a Fidesz és e mellett a KDNP a konzervatív értékeket képviselné. Vallás, család, ilyesmi.
Előfordulhat, hogy kettészakad a KDNP?
Nincs értelme. Látható, hogy önállóan életképtelenek. Ahol vallásos fellegvárak vannak, vagy mondjuk és a Jobbik is erős, ott lehetne konzervatív jelölteket állítani. Ahol pedig a baloldal erős, vagy sok a liberális, ott mérsékelteket. Semjént Kalocsán, Pokornit meg mondjuk Budán. Ez lehetne a munkamegosztás.
A rendpártsággal pedig a protest szavazókat is meg tudnák szerezni, például Borsodban, ha lennének hiteles rendpárti képviselők. A KDNP-nek pont az a baja, hogy idősek a tagjai. A fiatalok nem nagyon látszanak. Rétvári Bencén az egyedüli szinte. Ez a fő bajuk. Ezt az önálló irányzatot nem tudják megjeleníteni, nincsenek arcok.
Csak a Fidesszel kötött szövetségen belül van esélyük, önálló nincs. A ’90-es, ’94-es adatok szerint a KDNP önállóan csak ott volt képes nyerni, ahol vallásos emberek laknak. Zala, Nógrád, Pest megye északi csücske, tehát minimális területről beszélünk. Országosan az öt százalékot ez nem biztos, hogy elérnék így.
Mit jelezhet az oktatási törvény körül kialakult Pokorni-Hoffmann vita?
Ez nem volt komoly, inkább érdekcsoportok vitája volt. Mindkettejük körül erős lobbicsoport van, vagyis a kormányzaton belüli érdekcsoportok csaptak össze. Ez nem irányvita, hanem érdekvita volt. Attól féltek a Pokorni-féle csoport tagjai, hogy ők kiszorulnak a döntéshozatalból.
Kik lehetnek ezek az érdekcsoportok?
Lehetett látni, hogy Hoffmann Rózsa inkább a közoktatást és a professzorokat képviselte, míg Pokorninak a menedzserszemléletet. Ő a felsőoktatásban piacot is lát. Azért is liberálisabb a Fideszen belül, mert ő inkább a piaci megoldásoknak lehet a híve.
