Észak- és Dél-Korea viszonya már régóta nem felhőtlen, ráadásul a múlt héten a fegyverek is megszólaltak. Thürmer Gyula nemrég látogatást tett a kommunista államban, a HírExtra pedig a tapasztalatairól kérdezte a Munkáspárt elnökét.
2010. december 2. csütörtök 06:29 - Tóbiás Gábor
Ön nemrég járt Észak-Koreában, mit tapasztalt ott?
Észak-Korea
Hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság független kelet-ázsiai állam a Koreai-félsziget északi felén. Délen egy demilitarizált övezet az Észak- és Dél-Korea közti ütközőzóna, északon a Jalu és a Tumen folyó választja el Kínától, a Tumen folyó egy szakasza pedig északkeleten Oroszországtól.
Az ország a dzsucse eszmét követi, amit az első államelnök, Kim Ir Szen hozott létre. A jelenlegi államfő a korábbi elnök fia, Kim Dzsongil, kijelölt utódja pedig Kim Dzsongun.[1] A dzsucse ideológia fő elve szerint az ország csak saját magára támaszkodhat, ám szoros kapcsolatokat ápolnak más szocialista államokkal is, mint például Vietnammal, Laosszal, Mianmarral és Kínával. A Szovjetunió, Észak-Korea fő kereskedelmi partnerének széthullása és az 1990-es évek éhínségei nyomán az 1995-ös reformokkal Kim Dzsongil egy a hadseregre összpontosító és azt támogató gazdaságot hozott létre.
Fővárosa, legnagyobb városa valamint gazdasági és politikai központja Phenjan.
A két Korea 1953-ban tűzszünetet kötött, de azóta sem írtak alá kétoldalú békeszerződést. Technikailag tehát a két ország jelenleg is hadban áll egymással.
November elején jártam Észak-Koreában, előtte hat éve voltam ott. Hat év alatt ez az ország óriásit lépett előre, például a gazdaság terén.
Olyan gyárak jelentek meg, amelyek a nehézipar alapjait jelentik. Óriási üveggyárakat és házgyárakat építettek. A mezőgazdaságuk is jelentősen megerősödött és az utca emberén is lehet látni, hogy több jut nekik. Jobban öltöznek, kicsit többet is esznek.
Az ország mindenképpen előre lépett. A városokban világítás van, ami nem volt hat évvel ezelőtt. Az emberek hangulata szabadabb, kicsit megindultak a vállalkozások is, tesznek egy-egy lépést a piacgazdaság felé. Jó irányba, szépen fejlődnek az észak-koreaiak.
Mi lehet az oka a mostani fegyveres konfliktusnak?
.jpg)
A nyugati országokban - sajnos Magyarországon is - abszolút nem veszik figyelembe a tényeket. Például azt, hogy ez a szigetcsoport 1950 óta egy vitatott terület és folyamatosan feszültség forrása volt. Ez a dolog nem ma kezdődött. A két ország között nincsen békeszerződés még mindig csak a fegyverszünet van érvényben.
A második dolog, hogy hetek óta folynak az USA haderejének és a dél-korai hadseregnek a hadgyakorlatai. Ráadásul igen nagy mennyiségű katonával és fegyverrel.
Egy ilyen feszült helyzetben, amikor a történelmi helyzet is feszült, illetve idegen katonák gyakorlatoznak ebben a térségben, bármelyik oldalról elsülhet a pisztoly vagy az ágyú. Ez egy olyan provokáció, ami az amerikaiaknak és a dél-koraiaknak az érdeke viszont semmiképpen nem érdeke Észak-Koreának, hiszen ők az építő munkára próbálnak koncentrálni.
Mi lehet a kimenetel ennek a konfliktusnak?
Rendezni fogják. A kínai vezetés már magas szinten elküldte a képviselőit Dél-Koreába. Abban a térségben Kína nélkül semmit nem lehet megoldani. Kínának pedig nem érdeke, hogy háború legyen.
Vissza fognak állni a békés viszonyok, elkezdődnek majd az egyeztetések, minden érintett fél bevonásával és elcsendesülnek a fegyverek.
Milyen jövője lehet Észak-Koreában a kommunista rendszernek?
A kommunizmusé a jövő. Tudjuk, hogy a kapitalizmus az rossz. Azt majd meglátjuk, hogy Észak-Koreában mi fog történni, az döntően az ottani emberek dolga. Arra intenék mindenkit Magyarországon, hogy vegye figyelembe azokat a civilizációs különbségeket, amik egy távol-keleti ország és Magyarország között vannak. Senki ne állítsa a megszokott mércét Észak-Koreával szemben.
A demokráciát még mi is csak tanuljuk, pedig már régóta demokratikus országnak valljuk magunkat. Tessék körülnézni, hogy mi van…
Ugyanezt a mércét nem lehet Észak-Koreával szemben állítani. Jóval szegényebb, más történelme van, más a vallásuk. A koreai emberek ezt a rendszert elfogadják és megtalálják benne a számításukat.
Egyesülhet valamikor a két Korea?
Az észak-koreai emberek nagyon szeretnék, hogy a két ország egyesüljön. Nagyon sok család szétszakadt. A politika szörnyűségei miatt máig nem találkozhatnak, vagy csak nagyon ritkán. Az nem kétséges, hogy az észak-koreaiak az ország egyesítését akarják.
Az viszont már korántsem biztos, hogy ezzel együtt a dél-koreai tőkés dolgokat is szeretnék. A németek is bánják már, hogy ilyen egyszerűen eladták az NDK-át és beolvadtak egy másik Németországba. Közelről nézve már nem is olyan jó ez a nyugat-német dolog. Az északiak tudják, hogy mi a különbség két olyan társadalom között, mint a tőkés déli, ahol kizsákmányolják a dolgozót és mondjuk az északi között, ahol tényleg az emberért próbálnak valamit tenni.
