A JP Morgan bankcsoport befektetési és elemző részlege hétvégén kiadott új konvergencia-helyzetértékelésében azt írta, hogy Magyarország és Lengyelország esetében 2019-re, Csehország és Románia esetében 2020-ra, "vagy még későbbre" tolta ki az általa várt euróövezeti csatlakozási időpontokat.

A ház az eggyel korábbi, októberben megjelent hasonló átfogó konvergencia-jelentésében még azt valószínűsítette, hogy Magyarország 2016-ban, Lengyelország és Csehország 2017-ben, Románia pedig 2018-ban válhat az euróövezet tagjává.

Jelenleg sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak, sem Csehországnak nincs hivatalos eurócsatlakozási céldátuma, és a JP Morgan szerint a közeljövőben nem is várható ebben változás.

A cég londoni elemzőinek helyi forrásokból származó értesülései szerint a cseh döntéshozók "a legmagasabb szinteken" immár azt fontolgatják, hogy euróövezeti kimaradási záradékról kezdenének tárgyalásokat; Csehország cserébe anyagi hozzájárulást vállalna az európai pénzügyi mentőmechanizmusokhoz.

A ház szerint a három térségi ország közül még mindig Magyarországon érvényesülnek a legerőteljesebb ösztönzők az eurócsatlakozásra, tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra. A GDP-arányos közadósság-ráta 60 százalékos felső tűréshatárának - vagyis az egyik csatlakozási feltételnek - a mind szigorúbb alkalmazása azonban megnehezítheti, hogy Magyarország a következő évtized vége előtt csatlakozzon az euróövezethez- vélekedtek hétvégi előrejelzésükben a JP Morgan londoni elemzői.

A cég szerint a magyar magánnyugdíj-pénztári vagyon "államosítása" - egyszeri tényezőként - valószínűleg a magyar közadósság-ráta csökkenését eredményezi majd, ám várhatóan ezzel együtt is felülkerekednek a költségvetési helyzet fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek, ha a kormány nem tesz intézkedéseket a strukturális jellegű államháztartási hiány csökkentésére.

Az euróövezeti - mindenekelőtt a görögországi - szuverén adósságproblémák más nagy londoni házak szerint is nehezíthetik a kelet-európaiak euróövezeti belépését.