Munkaügyi konfliktusok miatt zárva tartanak a bankok, és a zavargások kezdete óta még nem nyitott ki a tőzsde sem. Sok gyár csökkentette a termelést, vagy teljesen leállt a demonstrációk következtében, illetve azért, mert a bankok zárva tartása miatt az ügyfelek nem tudnak fizetni. A legnagyobb tiltakozási akció az egyiptomi gazdaság egyik fontos ágazatában, a textiliparban bontakozott ki: tizenkétezren sztrájkoltak a Nílus deltatorkolatában fekvő Al Mahallah al Kubrában, Egyiptom legnagyobb textilgyárában, magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követelve.

A Földközi-tenger partján fekvő Damiettában hatezer szövőgyári munkás demonstrált ugyanezért.

Legalább tizenegy járatot törölni kellett Kairó repülőterén, mert a vámosok és a karbantartók sem vették fel a munkát, ők is több pénzt, jobb munkakörülményeket követeltek.

Még a Szuezi-csatorna közelében is volt tiltakozó akció: a félmilliós Port Szaíd mintegy ezer lakója demonstrált azért, hogy zárjanak be egy vegyipari üzemet, ami súlyosan szennyezi a közeli tó vizét.

Itt-ott tiltakozó akciókat szerveztek rendőrök, acélipari dolgozók, idegenvezetők is. Ugyanakkor sok gyár nemcsak sztrájk miatt zárta be kapuit, hanem azért is, mert attól tartanak, hogy a megmozdulások kiszélesednek, veszélyeztetve az üzemek berendezéseit, felhalmozott készleteit.

"Sok sztrájkolónak nincs is igazán problémája, csak egyszerűen meg akarják ragadni a politikai helyzet kínálta alkalmat" - vélekedett a fémipari vállalatokat tömörítő kamara egyik vezető tisztségviselője, aki szerint az ideiglenes hatalmat birtokló katonai tanácsnak keményebb hangon kellene beszélnie a sztrájkolókkal, hogy ne menjen még jobban tönkre a zavargások miatt már egyébként is jelentős veszteségeket elszenvedett gazdaság.