2024. május 17. - Paszkál

Balsai: a bíróság ne szóljon bele

A fideszes Balsai István szerint szokatlan és szerencsétlen, ha a jogalkalmazó szerv, a bíróság beleszól a törvényhozási folyamatba.
2011. március 8. kedd 14:10 - HírExtra
"Szerencsétlen és szokatlan, hogy beleszólnak"

A miniszterelnöki megbízott, a parlament által hétfőn elfogadott semmisségi törvény előterjesztője ezt keddi budapesti sajtótájékoztatóján mondta, ahol részletesen reagált a jogszabályt ért kritikákra. A bírói körökben megfogalmazódó álláspontra utalva azt mondta: szokatlan, hogy a törvényhozási folyamatba beleszól a jogalkalmazó szerv, mégpedig a nyilvánosság fórumán. "Szerencsétlennek nevezték a törvény megoldását. Én úgy gondolom, az a szerencsétlen, hogy ha (...) a bírósági szervezet bármilyen pozícióban lévő tagja a törvényhozás folyamatába ily módon kíván befolyást szerezni" - közölte.

Szűcs Péter - tolmácsolva Baka András OIT-elnök véleményét - február közepén a Népszabadságnak azt nyilatkozta: aggasztó a 2006-os zavargások idején hozott bírói döntések egy részének semmisségét kimondó törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent.

Nem most kellett volna kritizálni

Kitért a rendőri érdek-képviseleti szervezetek kritikáira is, amelyekről szólva azt mondta, azért meglepőek, mert azokat nem akkor fejtették ki, amikor kellett volna, három és fél, négy évvel ezelőtt, amikor "néhány száz magából kivetkőzött, azonosítót nem viselő, rendőrnek látszó személy (...) az ismeretlenség homályában" elkövette tettét.

Az ellenzék, azon belül is az LMP által megfogalmazottakkal kapcsolatban Balsai István emlékeztetett: az LMP először még üdvözölte a javaslatot, majd később azt hangsúlyozta, hogy amnesztiát kellene adni azoknak, akiket a 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatban eljárás alá vontak. A fideszes politikus szerint az LMP fokról fokra határolódott el saját magától, és a vita végén már ugyanazt fogalmazták meg a képviselői, mint a szocialisták. Meglepő, hogy az a "jogvédő alakulat", amelynek tagjai személyesen is részt vettek a 2006. őszi ügyekkel kapcsolatos jogvédelemben, oda jutottak, mint az MSZP - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Nem okoz külön terhet a törvény

Szólt arról is, a semmisségi törvény végrehajtásának biztosítéka a bírósági szervezet, de a jogszabály végrehajtását természetesen az Országgyűlés is megfelelő módon kontrollálni tudja, hiszen "a jelenleg még funkcionáló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban" több parlamenti képviselő is helyet foglal. Hozzátette, a szabálysértésekkel együtt az ügyek száma 200-300 között lehet, és csak kizárólag Budapesten jelent bírói munkát a semmisségi törvény, így az semmiféle külön terhet nem okoz.

Balsai István hangsúlyozta: a parlament nem semmisített meg semmilyen bírói döntést, a bíróságok vizsgálják majd felül a korábbi döntéseket, a bíráknak pedig természetesen mindig van mérlegelési joguk. Hozzátette, a törvényt "szívet melengető többséggel" fogadta el a Ház 297 igen szavazattal, 60 nem ellenében.

Hamarosan lesz jelentés is

Bejelentette azt is, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza a 2006. szeptember 17. és október 24. közötti napokban a fővárosban történt rendőri intézkedésekről, valamint a politikai és büntetőjogi felelősök azonosításának vizsgálatáról szóló jelentését. Az MTI kérdésére azt mondta, ez várhatóan még márciusban megtörténik.

Megvárják az AB-t

Megjegyezte továbbá, ha az MSZP az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a semmisségi törvény ügyében, "megvárjuk az Ab döntését".

A hétfő este elfogadott semmisségi törvény értelmében - amely a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik - az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást.

Lehetőség nyílik arra is, hogy a bíróság - az ügyész indítványára, illetve a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy, valamint hozzátartozóik, továbbá a védő kérelmére - semmisnek nyilvánítsa a tömegoszlatással közvetlen összefüggésben, "méltányolható körülmények között elkövetett" más bűncselekmény miatt hozott ítéletet és a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatti megállapítást.

A javaslat indoklása szerint ezek közé tartozhatnak a rágalmazó és becsületsértő jellegű cselekmények. Ebben az esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz érdemi határozatot. Az elutasító határozat ellen fellebbezéssel lehet élni.
Forrás: MTI/HírExtra
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását