A karmester az MTI-nek elmondta, hogy több hónapos munkával, pedagógiai célzattal folyt a nagyszabású oratorikus alkotás betanulása. A növendékeknek idejében kell a gyakorlatban is megismerkedniük a barokk előadási stílussal, a Bach-irodalommal - tette hozzá Vashegyi György, akit egyebek között a Bach oratóriumai indítottak arra, hogy muzsikus legyen és behatóan foglalkozzon a kor zeneművészetével.
Kifejtette: a képzés modernizálása együtt jár az előadói hagyományok alapos megismerésével, ezért választották, hogy kurzusszerűen foglalkozzanak a Máté-passióval. Az áriákat szétosztották az énekszakos hallgatók között, hogy mindenkinek jusson feladat.
Vashegyi György zenei tanulmányait hangszeres zenészként kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző szakán Lukács Ervin tanítványaként végzett 1993-ban. 1990-ben Budapesten megalapította a Purcell Kórust, egy évvel később pedig az Orfeo Zenekart. A Liszt-díjas karmester elsősorban saját együtteseit vezényli, de rendszeresen fellép más régizenei együttesekkel, szimfonikus zenekarokkal.
Kocsis Zoltán meghívására 2002 márciusában mutatkozott be a Nemzeti Filharmonikusok élén, akiket az év nyarán és 2003-ban is vezényelt egy-egy martonvásári Beethoven-koncerten.
A Máté- és a János-passió keletkezéstörténete máig szolgál kutatnivalóval a zenetörténészek számára. Egyes források szerint Bach már Weimarban elkezdte a kompozíciós munkákat. A Máté-passiót a Picander által írt librettóhoz idomulva, egységes műként képzelte el a szerző. A Máté-passió ősbemutatója Lipcsében volt, valószínűleg 1729-ben. Művének diadalát Bach nem élhette meg, a Máté-passiót csak száz év múlva fedezte fel újra Mendelssohn, vezényletével a berlini Singakadedmie 1829-es hangversenyén hatalmas sikert aratott.
