Mint jogász, mi a véleménye a tragikus és érthetetlen alsóörsi tragédiáról?

Sajnos nem lehet azt mondani, hogy az a választási ígéret mely szerint két héten belül rend lesz, beteljesedett volna. Igen tragikus, hogy ilyen eset megtörténhetett Magyarországon.

A hivatalos feladatot ellátó személyeket mennyire védi a jog?

Ez az eset a jog szerint hivatalos személy ellen elkövetett erőszak volt, amit minősít az emberölés is: az ilyen cselekedet súlyosan büntetendő. Maga az erőszak három évig terjedő szabadságvesztést jelent, öt évig, amennyiben csoportosan vagy felfegyverkezve történt a támadás. Az alsóörsi eset aljas indokból elkövetett emberölés, hiszen a sajtó szerint szerelemféltés állt a háttérben. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint életfogytiglannal is büntethető.

A tettes vélhetően öngyilkos lett, persze a nyomozás lezártáig nem jelenthetjük ki biztosan. Ha mégis bilincsvégre kerülne az elkövető, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint hány évig ülne az adófizetők pénzéből?

Jogász körökben igen ismert vagyok arról, hogy a halálbüntetés híve vagyok. Az egyik oka pontosan az, amit ön említett, vagyis ha valaki elkövet valamilyen teljesen elítélendő, életellenes bűncselekményt, akkor az én általam befizetett adóból haláláig eltartják. Ezt nem tartom jó megoldásnak.

A másik, igen jelentős ok a generál prevenció, vagyis az általános visszatartás. Az elkövető a tette előtt mérlegel: ha öt évet kap a bűnéért, akkor elköveti a bűncselekményt, de ha érvényben van a halálbüntetés, akkor nagy valószínűséggel nem teszi meg, mivel felakaszthatják vagy agyonlőhetik.

Halálbüntetés esetén milyen mértékben kellene szigorítani a nyomozást, eljárást, ha egyáltalán kellene?

A rendőrség, ha megállapítja a bűncselekményt, akkor nem minősíti azt. Amennyiben bejelentést kapnak, mondjuk egy gazdasági bűncselekményről, akkor feltárják, hogy valóban megtörtént-e az eset és mekkora a szóban forgó összeg. Ezen múlik a minősítés, vagyis az, hogy mekkora büntetési tételt szab ki a bíróság az elkövetőre. Az, hogy nincsen halálbüntetés, a nyomozás menetét nem befolyásolja, továbbra is mindenre kiterjed.

Még sincs halálbüntetés hazánkban.

A rendszerváltás után is érvényben volt egy ideig ez a büntetés, de Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kijelentette, hogy kegyelmet ad mindenkinek, nem engedi végrehajtani az ítéletet. Végül aláírtuk azt az egyezményt, ami tiltja a halálbüntetést. A világ sem egységes ezen a téren, nézzük meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az egyik államban van, míg a másikban nincsen halálbüntetés.

A többi jogalkalmazó, akik a halálbüntetés ellen vannak, milyen érveket szoktak felhozni vélt igazuk mellett?

A legjelentősebb és valóban fontos érv, hogy nem reparálható az eset. Ha valakit kivégeztek és utólag bebizonyosodik az ártatlansága, sajnos nem áll módunkban feltámasztani. Én erre azt szoktam mondani, hogy több mint hatvan éve dolgozom a szakmában, a koncepciós pereket leszámítva nem tudok olyan esetről, hogy ártatlan embereket felakasztottak volna.

Olyan védencem nekem is volt, akit nem lett volna szabad halálra ítélni attól függetlenül, hogy bűnös volt. Úgy gondolom, hogy határozott ideig tartó szabadságvesztés lett volna indokolt, de hangsúlyozom, ártatlanok kivégzéséről a koncepciós perek kivételével nem tudok.

Ha Önön múlna, az Alsóörsi esetben - ha az elkövető biztosan életben lenne - milyen büntetést szabna ki?

Hallottunk olyan teóriáról is, miszerint az egyik elkövető lelőtte a másikat, hogy ne legyen tanú a bűntényre. A valódi tettes elhagyta a helyszínt, hiszen úgy gondolta, hogy a halottat fogják tettesnek nyilvánítani. Halálbüntetés nincsen érvényben, jelen esetben akár tényleges életfogytiglani börtönbüntetést is kiszabnék, ami annyit jelent, hogy az elkövető nem bocsájtható feltételes szabadlábra.

Az eset igen komoly, mivel aljas indokból, több emberen elkövetett emberölésről van szó, az egyik áldozat egy hivatalos feladatot ellátó személy volt.