Prológ

Mint azt már megírtuk, Seres Máriának volt egy népszavazási kezdeményezése, ami példátlan sikert aratott, és amely arról szólt, hogy a képviselők ne bemondásra kapjanak milliókat költségtérítés címszóval, hanem számlákkal igazolják azt.

Az ezt megakadályozni hivatott szocialista indítványt az ezt tárgyaló teljes bizottság (MSZP-Fidesz) megszavazta, majd hétfőn a Parlament is érvényesítette. Az indítvány lényege, hogy megváltozik a költségtérítés neve, s így nagy valószínűséggel elkerülhető a népszavazás - tehát a választók akarata. Ők pedig továbbra is mutyizhatnak, igaz hangyányival drágábban - ám többet (lásd keretes írásunkat).

A hétfői napon az Országgyűlés az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, a képviselői juttatásokról szóló törvényt pedig 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el. A 18 nem szavazatot az SZDSZ-es(15) és a volt MDF-es politikusok (Katona Kálmán és Pettkó András) adták - valamint egy Fideszes is félrenyomott. A két tartózkodó közül az egyik szintén szadesos, a másik független. A 19 nem, egy tartózkodóval hasonló a helyzet: 16 SZDSZ, a volt MDF-esekhez meg beszállt Almássy Kornél is - a tartózkodó ismét Tóth András (független).

Boncasztal

Már sokan elmondták - köztük a dolgot kiötlő szocialista Göndör István is - ettől minden jobb lesz, pedig nem lesz számottevő változás. Seres Mária megfogalmazása inkább helytálló: egy átnevezésről van szó, továbbra sincs elszámoltatási kötelezettség. A HírExtra a dolgot ellenző egyéneket (hogy megtudjuk, ők miért nem akarnak tovább mutyizni) és a parlamenten kívüli pártokat szólaltatta meg (ők mit cselekedtek volna).

Az elég furcsa, hogy az egész Országgyűlésben az egyébként eléggé kétes ügyekkel rendelkező SZDSZ mutatott némi gerincet. Igaz annyit nem, hogy egy egyszerű kérdésre öt nap alatt válaszoljanak, így tőlük nem kaptunk választ, hogy miért is nem szavazták meg a törvényt. A Népszava kissé rosszmájúan megjegyzi, hogy információjuk szerint a ”liberálisok is csak azért szavazták le a kétharmados törvényt, mert egy téves kalkuláció miatt úgy vélték, "rosszabbul járnak".

Pettkó András, volt MDF-es képviselő szerint a költségtérítést el kellene törölni, és normális összegre kellene emelni a képviselők alapbérét - amely mellékesen teljességgel átlátható lenne. Magát a konkrét összeget Pettkó szerint a „társadalommal kellene kitárgyalni”. „A költségtérítéses rendszer nem igazságos, a döntésnek egy eredménye van: nem kell elkölteni négymilliárdot egy népszavazásra” - zárta a témát.

Megkérdeztük a parlamenten kívüli Jobbik álláspontját is, akik kissé önellentmondásos helyzetbe kerültek. Hisz ők magánemberként támogatták az aláírásgyűjtést, üdvözölték volna a népszavazást is, de a népszavazást ellehetetlenítő törvényt is mellszélességgel támogatták volna, hisz „ez nem a tökéletes állapot, de a jó irányba való kényszerű előrelépés” és a párt támogat minden ilyen irányú előrelépést. „Jobb ez a lépés, mintha nem történt volna semmi”.

Sólyom közbeszól(hat)

A végső döntést az Alkotmánybíróság (AB) mondja majd ki - elviekben. Persze csak akkor, ha a népszavazás előtt életbe lép az eredetileg 2010 január elsején révbe érő törvény - ehhez viszont Sólyom László államfő segítsége kell. A képviselők Sólyom sürgős eredményhirdetését kérik, míg Seres azt, hogy ne asszisztáljon a demokrácia megkerüléséhez. Különöse azért ne, mert épp ő, mint az Alkotmánybíróság korábbi elnöke hozott ez ellen határozatot - evvel kapcsolatos levelét Seres kedd reggel 11-kor nyújtotta át Sólyomnak.

Így viszont Sólyom Lászlón múlik minden - elvégre vissza is küldheti a törvényt átgondolásra, Parlament meg őszig nincs, így a népszavazási szabotázsakciót biztos bukná az MSZP-Fidesz-MDF „szövetség”. Azon a Sólyom Lászlón múlik mindez, aki sokszor szembemegy a Parlament érdekeivel, azon, aki a magyar emberek szerint a legtöbb gerinccel rendelkezik a magyar belpolitika kanálisában. Nem egy lefutott ügy.