Mindenesete nagy kalandnak ígérkezik a BL-túra, főleg így, a klub és saját karrierje csúcsán.

Igen, a pályafutásom vége felé ez már úgymond a hab a tortán, hiszen hál’ Istennek elég sok mindent elértünk Debrecenben. Korábban például még arról sem mertünk álmodni, hogy egyáltalán bajnokok lehetünk, mégis sikerült négyszer is, a Bajnokok Ligájára pedig egyfajta jutalomjátékként tekintek.

A legtöbb ember arra kíváncsi, hogy mi ennek a mostani Lokinak a titka, miért ilyen elképesztően sikeres ez a csapat. Hogyan látja belülről?

Rengeteget beszélgettünk erről mi is egymással, s arra jutottunk, hogy a csapat legnagyobb titka az, hogy fogalmunk sincs, mi a titok. Szerintem volt ennél jobb csapatunk korábban, mégis most hozzuk a meccseket, nem is akárhogyan.

Bizony, jók a statisztikák…

Hat nemzetközi kupameccset játszottunk, s abból ötöt megnyertünk, oda-vissza verve az európai szinten futballozó Levszki Szófiát. Én sem értem, hogy mi történt itt, csak kapkodom a fejem.



A legtöbben csodáról beszélnek.

Már a bajnoki címeket is a világ nyolcadik csodájának tartottam, a bejutásunk a Bajnokok Ligájába pedig már mindenen túltesz, tizedik, sőt tizenkettedik csoda, vagy nem is tudom, mi…

Ez minden idők legjobb Lokijának minden idők legjobb szereplése?

Nem. Nem mondanám ezt így ki, még azt sem, hogy minden idők legeredményesebb csapata lenne ez a mostani, bár az tény, hogy kilencvenöt és a Fradi óta mi vagyunk az elsők, akiknek sikerül a bravúr, azaz a BL-főtábla elérése.

Na, jó, nevezzük minden idők egyik legeredményesebbjének a csapatot…