Az amerikai és dél-koreai közös kutatás eredményeit az American Journal of Physical Anthropology szaklap következő számában teszik közre.

Idegen származása ellenére a férfi, akit 60-70 éves korában ért a halál, fontos pozíciót tölthetett be a Hsziungnu Birodalomban. Erre utal, hogy az elit nekropolisában lelt végső nyugalomra, egy magas rangú hsziungnu férfi sírja közelében, akit valamilyen módon szolgálhatott - olvasható a Discovery Channel (http://news.discovery.com) hírei között.
Az ázsiai hunokként ismert hsziungnuk (xiongnu) a Kr. e. III. század végétől az Kr.u. IV. századig a Belső-Ázsia nagy részét ellenőrzésük alatt tartó nomád törzsszövetség vezető népét alkották. Ellenük épültek ki a Nagy Fal első szakaszai Kr.e. 215-ben. Első említésük Kr.e. 318-ból származik.

A DNS-vizsgálat az apai ágon öröklődő Y-kromoszómában mutatott ki egy sor mutációt a férfinél. Ezek olyan genetikai elváltozások voltak, amelyeket napjainkban az indoeurópai nyelveket beszélő férfiaknál fedezhetők fel Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Indiában. A kizárólag anyai ágon öröklődő, úgynevezett mitokondriális DNS-ben viszont olyan mutációkat találtak, amelyek az indoeurópai nyelveket beszélő jelenkori népességet jellemzi Közép-Ázsiában.

"Nem tudjuk, hogy az idős férfi vándorolt-e Mongóliába, vagy családja már nemzedékek óta ezen a földön élt" - emelte ki a tanulmány szerzőinek egyike, Charles Brenner amerikai genetikus.

A temetőben nyugvó két másik csontváz esetében bebizonyosodott, hogy Ázsia északkeleti részéből származnak.

(Képünk csak illusztráció)