Mi lehetet a célja annak, hogy leváltották Lévai Zoltánt, a budapesti választmány elnökét?

Ez egy logikus folyamat egyik állomása, hiszen a liberális párthoz való közeledés egyik zászlóvivője éppen Lévai Zoltán volt.

Akkor e folyamat az SZDSZ megjelenésével kezdődött.

Igen. Az SZDSZ-szel való szövetséget nyugodtan lehet paradigmaváltásnak is nevezni az MDF életében. Ez egy nagy horderejű döntés illetve egy abból született megállapodás volt. Érdekes, hogy azt nem értékelték, hogy miként jutott az MDF ebbe a helyzetbe, pedig érdemes lett volna. Vagy akár azt, hogy miként lehetséges, hogy Budapesten az MDF képtelen egyedül elindulni az országgyűlési választáson?

Mindenesetre egy ilyen horderejű döntést nem lehet a tagság kirekesztésével, a tagságot reprezentáló budapesti választmány előzetes tájékoztatása nélkül meghozni. Teljesen elhibázott dolog kész tények elé állítani a párt tagságát. Nem lehet elvárni tőlük, hogy olyan megállapodást fogadjanak el, amit nem is láttak még. Hiszen fogalma sem volt senkinek, hogy kik lesznek az SZDSZ-es jelöltek, és máig nincs fogalma senkinek arról, hogy kit szánnak a budapesti lista 1., 3., és 4. helyére.

Azt gondolom, hogy az MDF-nek azon része számára, amely elkötelezett magát a húsz éve képviselt értékeknek, ez a döntés elfogadhatatlan volt, főleg ilyen cinikusan és erőszakkal kierőltetett formában. Ráadásul tömeges szabálytalanságok és törvénysértések történtek a jelöltállításnál.

Milyen törvénysértésekre gondol?

Első lépésben a kerületei szervezetek joga a személy jelölése az egyéni választókerületekben. Ám a budapesti elnök egy-két támogatója segítségével ezeket félresöpörte és saját hatáskörben döntötte el, hogy ki induljon például Csepelen vagy a 12. kerületben, nem beszélve arról, hogy közben jó néhány kerületet odaadtak az SZDSZ-nek.

Miként zajlik pontosan a jelöltállítás?

Ez egy háromlépcsős folyamat. Először a helyi kerületi szervezet javasol egy jelöltet. Ezt az adott megyei avagy a budapesti választmány jóváhagyja. Ezen döntéssel kapcsolatban az országos elnökséggel közbeiktatva egyetértési jogot gyakorol az országos választmány. Lényeges, hogy a helyi szervezetnek ezt a jogosítványát sem a budapesti választmány, sem annak elnöke, sem az országos választmány, sem az országos elnök, nem vonhatja el.

Mi van akkor, ha nem értenek egyet a felsőbb szervek a kerületiek döntésével?

Ilyen esetben a választmány – a kerületek esetében a budapesti – megvétózhatja a személyt, a jelölési eljárás pedig elindul elölről: a kerület jelölhet mást, de akár ugyanazt is. Ha a budapesti választmány elfogadja a személyt, akkor még mindig ott van az országos választmány, ahol szintén megvétózhatják. Ekkor megint elölről, azaz a kerületi szervezeti szintről indul a jelölés.

Ebben a folyamatban történtek most furcsaságok: a budapesti választmányban kierőszakoltak egy olyan döntést, hogy a budapesti választmány adja le ezt a hatáskörét a budapesti elnökségnek.

Ezt meg teheti?

Igen, azonban a jelölt személyéről még ilyen esetben is a kerületi szervezetnek kell először döntenie, nem pedig a budapesti elnökségnek. Jelen esetben az történt, hogy a helyi szervezetek a megszokott módon eldöntötték kit jelölnek, ám Lévai Zoltán, nem őket, hanem egész másokat szándékozik indítani a választáson a párt színeiben.