Csirkéket kell lehelni az elárvult baromfiólakba

Obreczan Ferenc, aki egyben a Fidesz országgyűlési képviselője, elmondta az MTI-Pressnek, hogy már eddig is csaknem tucatnyi új vagy korszerűsített törvény szolgálja a vidék felemelkedését, a kis településen élők helyzetének megkönnyítését.

Közéjük tartozik a közbeszerzési törvény módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények - óvodák, iskolák, korházak, hivatalok - konyhái közvetlenül a gazdáktól szerezzék be a sütéshez-főzéshez szükséges alapanyagot, húst, tojást, zöldséget.


Ez a jogszabály önmagában is ösztönző lehet az állattartás fellendítésére, mert általa az adott család saját ellátásán felül némi plusz jövedelemhez is juthat. Szükség is van e cél kitűzésére, mert sok egyéb kedvezőtlen tényező mellett az elmúlt évek közgazdasági szabályzói sem kedveztek az állattartásnak, aminek nyomán például a sertésállomány a hajdani 9 millióról mára alig harmadára, a második világháború utáni szintre esett vissza.

A politikus tájékoztatása szerint a ház körül tartott jószág eltűnésének okait is elemzi a Magosz, hogy megteremthessék a lábasjószág betelepítésének a feltételeit az elárvult ólakba. A vizsgálódás eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy az állattartás felszámolásához hozzájárult a hagyományos falusi életmód megváltozása is. Az iparosodás nyomán az emberek a környékbeli gyárakba jártak dolgozni, ezáltal a ház körüli gazdálkodásra már nem jutott energia. - Időközben a munkahely megszűnt, az elvárosiasodott népeknek a földhöz kötődő gyökerei pedig elszakadtak, így az új helyzetben nem találták fel magukat.

Apátiába zuhanva a kert megművelése, a jószággal való vesződés helyett sokan ma is inkább csak a szociális segélyekért kuncsorognak. Ennek az erkölcsi, gazdasági válságnak a következtében gyakran kilátástalan családok sokaságának és az érintett önkormányzatoknak a helyzete is - fejtette ki Obeczan Ferenc.

A szakember úgy véli, hogy e morális válságból való kilábalás elősegítését szolgálja egyebek mellett a településen belüli állattartás eddigi tiltó rendeleteinek feloldása az önkormányzatok által, a felesleges jogi akadályok elgördítése. Az állattartási kedv felélesztésében szerepet kaphatnak azok a sikeres helyi gazdák, akik saját példájukkal, gyakorlati tanácsaikkal egyfajta követendő mintául állhatnak a többi falubeli előtt a kezdő lépések megtételénél.

Éledeznek a helyi piacok is, ahol a környékbeli gazda eladhatja a kertjében termett zöldségét, gyümölcsét, a maga által feldolgozott sonkát, szalonnát. E hajdan volt kispiacok újbóli megnyitásának azért is van jelentősége, mert eddig a gazda áruja nem ritkán minden ésszerűség nélküli hosszú úton jutott el a vevőig. - Egy kimutatás szerint például a kiskertben termesztett sárgarépa az országon belüli kereskedelmi láncon át átlag 1850 kilométert utazva köt ki a bevásárló háziasszony kosarában, a költségnövelő utazgatás persze a zöldség drága árában is megmutatkozik - utalt rá a főtitkár.

A baromfi- és sertéstartásra ösztönzi a falun élőket az európai uniós szabályokra történő hivatkozással, valójában a háttérben meghúzódó bizonyos érdekkörök nyomására az elmúlt években bezáratott kis vágóhidak újbóli megnyitásának jogi lehetősége. Obeczan Ferenc kiemelte, hogy általuk a környékbeli állattartók biztos átvevőre számíthatnak, ráadásul ezekben az üzemekben a táj jellegének megfelelő ízesítésű finomságok készülhetnek, bővítve a kínálatot. Új jelenség az úgynevezett szolidaritásalapú kereskedelem élénkülése is.

Ennek lényege, hogy a városlakók néhányan összeállva időnként leautóznak egy ismerős gazdához az előre megrendelt disznótorosért, bérben felnevelt, levágott libáért, kacsáért, kerti zöldségért. Ily módon a kereskedelmi láncot megkerülve, megfizethető áron jutnak az emberek friss áruhoz, a gazda pedig nincs kiszolgáltatva a felvásárlók kénye-kedvének.

A ház körül kapirgáló csirke íze, a jó gazda gondosságával hizlalt sertés húsának minősége, a hazai kertben termett zöldség egyébként is értékesebb, mint a távoli országokból importált, gyakran bizonytalan eredetű hasonló élelmiszer.

- A jó minőségű hazai élelmiszernek az egészség megőrzésében is hangsúlyos a szerepe, ezért a vidékfejlesztési koncepció kidolgozói e szempontot is érvényesítik - magyarázta a Magosz-főtitkár.