2024. május 4. - Mónika, Flórián
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos tegnap bejelentette, teljes körű átvilágítás lesz a magánnyugdíj-pénztáraknál. A Stabilitás Pénztárszövetség főtitkárával, dr. Juhász Istvánnéval beszélgettünk.
2011. január 5. szerda 12:50 - Hassan Szihám
Selmeczi azzal indokolta az átvilágítás szükségességét, hogy bármilyen kérdést tettek fel eddig a pénztáraknak, „falakba ütköztek”. Mit érthetett ez alatt?

Ezt egyszerűen nem is értem. Engem egyetlen alkalommal sem hívtak fel. Aki minket felhív, legyen az bármilyen kormányzati képviselő, mi azonnal állunk rendelkezésükre. Az ügyfelek és a sajtó megkeresésére is mindig igyekszünk a legkielégítőbb választ adni. Ha Selmeczinek ilyen tapasztalata volt, meg kellene pontosan neveznie, hogy hol, mikor, kivel beszéltek, aki nem adott megfelelő felvilágosítást.

Tehát nem is keresték önöket?


Nekem nincs arról tudomásom, hogy történt volna bármiféle megkeresés. Pedig, ha valakit megkereshetett volna a kormányzat, az a szövetség képviselete.

A magunk részéről mi több alkalommal is írtunk még Matolcsy miniszter úrnak is, és jeleztük, szívesen részt veszünk a kormányrendeletek kialakításában, hogy beleépíthessék azt a szakmai tapasztalatot, amivel a pénztárak rendelkeznek. Elmondtuk, hogy azért szeretnénk részt venni a munkában, hogy zökkenőmentesen és technikailag korrekten zajlódjon le az átadás-átvétel folyamata. De nem kaptunk semmiféle visszajelzést.



Valóban előkerülhetnek - ahogy Selmeczi fogalmazott - "botrányos részletek" az átvilágítás során?

Szerintem ez inkább egy negatív propaganda, annak érdekében, hogy még többen lépjenek vissza az állami rendszerbe. Ez a kijelentés mindenféle szakmai alapot nélkülöz. A pénztárak ugyanis nem első alkalommal számolnak el olyan tagokkal, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Gondoljunk csak 2009 év végére, amikor az 52 év felettiek visszaléphettek, és több tízezer tag elszámolását végezték el a pénztárak. Semmiféle olyan jellegű gond nem volt, ami egy ilyen kijelentést alátámasztana.

Ráadásul a felügyelet folyamatosan vizsgálja a pénztárakat. Az elmúlt tizenhárom évben ez így volt, és az utóbbi hónapokban is így volt. Vannak olyan pénztárak, melyeknek hetente-havonta elszámoltatnak költségvetésükről és minden egyéb lépéseikről. Egyszerűen nem értem, hogy miből gondolják azt, itt bármilyen botrányos fejleményre sor kerülhet, ha most is folyamatos elszámoltatás van.

Akkor nincs ennek reális alapja?


Ez csak hangulatkeltés, a kommunikáció része. Hiszen nem is mondta meg konkrétan, hogy mire gondol. És én sem tudom elképzelni, mire gondol, hogy majd, mint a nyúl a kalapból, előkerülnek mindenféle botrányok, melyeket eddig még a felügyelet sem látott.

Ahogy az is hangulatkeltés volt, amikor szocialista politikusok érdekeltségeihez kötötték a magánnyugdíj-pénztárakat. Mi mint pénztárszövetség abszolút nem politizálunk, csak szakmai kérdésekkel foglalkozunk. Éppen ezért nem készítettünk például listát arról, hogy hány jobboldali politikusnak lehet köze a pénztárakhoz. És nem is akarunk semmiféle ilyen listát készíteni, mert ez egész egyszerűen nem ezen múlik. A pénztárak vezetőit egyébként is a közgyűlések választják meg. Szükségtelen a szakmai dolgokat politikai kérdéssé változtatni.

Mekkora lesz a visszalépők száma önök szerint?

Valószínűleg nagyon sokan lesznek az állami rendszerbe átlépők. Már csak abból kifolyólag is, mert így szabályozták, hogy annak kell nyilatkozatot tennie, vagyis ténylegesen cselekednie, aki maradni akar a magánnyugdíj-pénztáraknál. Az emberek pedig nem szeretnek elmenni hivatalos ügyeket intézni, így majd automatikusan áthelyezik őket az állami rendszerbe. A többség valószínűleg így fog járni.

Aki tudatosan végiggondolja, hogy neki mi a jobb, igénybe veszi a kalkulátort, megnézi az egyéni számláját, és elgondolkozik azon, hogy az állami rendszer tényleg be tudja-e majd tartani mindazokat, amiket most ígérnek, azok közül kerülnek majd ki a magánpénztáraknál maradók.
Sokan attól tartanak, hogy az államiba átlépők nem látják viszont a pénzüket. Van erre esély?
Azt a pénzt semmiképp nem látják viszont, hiszen az állami rendszerben nem az alapján történik a nyugdíj kiszámítása, hogy neki mennyi van az egyéni számláján.



Akkor mi lesz velük?


Aki visszamegy az állami rendszerbe, annak most egy szép nagy kalapba kerül a pénze. Abból finanszírozzák majd az adócsökkentést, az államadósságot, a jelenlegi nyugdíjakat, és befoltozzák a költségvetés további lyukait. Amikor majd nyugdíjba megy a most állami átlépő, az akkor hatályos nyugdíjtörvény alapján megállapítják neki, hogy mennyi a nyugdíja. Jelenleg ez attól függ, hogy mennyi volt a szolgálati ideje, és hogyan alakult az átlagkeresete. Egyelőre egy árva szó sem esett az egyéni számlák sorsáról.

Tehát teljes a homály?


Igen. Éppen ezért nem lehet azt mondani, hogy a magánnyugdíj-pénztár továbbra is kockázatos rendszer marad az államival szemben. Másfajta kockázat van a két rendszerben. Az állami rendszert a demográfiai körülmények alakítják, hiszen az aktívan dolgozók járulékaiból fizetik a nyugdíjakat. A magánnyugdíj-pénztári rendszerben pedig tőkepiaci kockázatok vannak, hiszen a befizetések ott valamilyen értékpapírokban testesülnek meg, amiben befektetik a befolyó pénzeket.

Sürget az idő
A magánnyugdíj-pénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben.

Aki a magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.

Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés. Magyarázatként hozzáfűzte: "aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből".

A nyugdíjmentő törvénycsomagra a miniszter szerint azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe. (A különbséget az elmúlt években a költségvetés mindig más bevételekből fedezte.)

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását