Alapfeltétel?

A szakpolitikus a bevezetés alapfeltételének nevezte a megerősített közismereti alapképzést is, aminek egyik reálisabb megvalósítási lehetősége a kilencosztű 4+5 osztályos iskolaszerkezet.

Az alapképzés megerősítésénél mérlegelendő egy kilencosztályos alapiskola gondolata, a magyar viszonyok között, a kistelepülések nagy száma miatt a legreálisabb egy 4+5 osztályos iskolaszerkezet, mondta Pokorni Zoltán az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a Magyar Tudományos Akadémián rendezendő csütörtöki tanácskozás előtt.

A stabilizáció kulcsa?

Hangsúlyozta: az alapozó oktatás egészét kell stabilabbá, "nyugodtabbá" tenni, hogy több egyéni fejlesztésre, ismétlésre, gyakorlásra, a tudás alkalmazására, a készségek, kompetenciák elmélyítésére, több nevelési feladat megvalósítására legyen idő. Hozzátette: nem arra kellene módot adni, hogy újabb és újabb tudományágak és tantárgyak jelenjenek meg az általános iskolákban, hanem arra, hogy az ismereteket maradandóbban lehessen elsajátítani.

A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább aztán a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe. Az előrehozott, hároméves redukált szakképzésbe azonban csak azokat szabad beiskolázni, akik esetében más lehetőség nincs, akik különben kilépnének az iskolarendszerből, mondta.

A politikus elsősorban a szakképzési rendszer megújítására helyezte a hangsúlyt. Pokorni szerint a valós munkaerő-piaci igényekhez kell közelíteni a szakképzés gyakorlatát, és minél több helyen ki kell azt hozni az iskolai tanműhelyekből. Pokorni Zoltán úgy ítélte meg, hogy nem a közismereti képzés rovására kell a gyakorlati képzés lehetőségeit bővíteni, mert ebben az esetben a kudarcra ítélt a vállalkozás.

Német minta?

Németországban nem nyolc, hanem kilenc évig, s összességében több mint 30 százalékkal magasabb időkeretben alapozzák a közismereti tudást. A szakképzésbe történő belépés előtt ott 7200 órában, míg a nálunk - a körvonalazódó elképzelés szerint - csupán alig több mint 4900 órában tanulnának közismereti tárgyakat a diákok.

Emellett a vállalati szektor Németországban a finanszírozásban meghatározó szerepet vállal, a költségek 80 százalékát fizetik. Ezáltal érdekeltté, motiválttá válik a képzés színvonalában, de abban is, hogy hány gyerek képzését vállalja, hiszen a későbbi továbbfoglalkoztatásban is érdekelt.

Inasok helyett

Ha el akarjuk kerülni, hogy Magyarországon a szakképzésben részt vevő gyerekekre, mint ingyen munkaerőre, inasra nézzenek, akiknek helyébe két év után újabb ingyenmunkást vesznek fel, akkor fontos, hogy a vállalatok Magyarországon is hasonló szerepet vállaljanak a finanszírozásban, mondta Pokorni.

Magyarországon a vállalatok érdekeltsége a gyakorlati képzésben minimális, s ezen nem változtatna érdemben a kamara által elképzelt modell sem - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Hozzátette: a mostani elképzelés szerint a finanszírozásban lényegében nem vennének részt, sőt ők számítanának állami támogatásra. Így nem lenne érdemi befektetés a részükről, és nem lenne felelősségvállalás sem, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a képzés sikerében érdekeltté váljanak.

Az állam szerepet vállal

Németországban nem azért képzik a fiatalokat, mert erre az államtól támogatást kapnak, nem öncél a képzés - emelte ki a kormánypárti politikus. A vállalatok számára ez a tevékenység az utánpótlás biztosítását jelenti, saját igényeiknek megfelelő szakembereket képeznek, s többségüket a későbbiekben foglalkoztatják is. A szakpolitikus szerint előnytelen a közoktatás irányításának a szakképzéstől és a felnőttképzéstől való elszakítottsága, szorosabbá kell tenni az együttműködést.