A Magyar Gyermekorvosok Társasága Cumisüveg és Tudomány néven indított felvilágosító kampányt annak érdekében, hogy az anyák hiteles információkon alapuló döntést hozzanak csecsemőjük táplálásával kapcsolatban. A társaság felvilágosító programjának alapját egy Magyarországon hiánypótlónak számító reprezentatív kutatás adta, amelyet 6-12 hónapos csecsemők anyáinak körében végeztettek tavasszal.

A felmérés rávilágított arra, hogy számos korszerűtlen nézet él az édesanyákban a babák megfelelő táplálásáról, emellett az is kiderült, hogy az anyukáknak a kisbaba táplálásának kérdése komoly teljesítményszorongást jelent. Pedig a szakemberek szerint a csecsemő egészséges testi-lelki fejlődésének kulcsa a harmonikus, önmagával és a világgal összhangban élő anya, azaz a "harmomama" - hangzott el a budapesti sajtótájékoztatón kedden.

Az ajánlások szerint a csecsemőt egyéves koráig szoptatni kell. Ehhez képest a 6-12 hónapos magyar babák 58 százaléka már nem szopik, aminek hátterében legtöbbször fizikai korlát áll. "Az édesanyák jelentős részénél a pszichés nyugalom az alapfeltétele annak, hogy legyen elegendő anyatejük. Az ő esetükben a szoptatás kudarcának leggyakoribb oka a teljesítményszorongás" - állítja Kovács Dóra pszichiáter.

A már nem szoptató anyák egyharmada bűntudatot érez azért, mert nem tudta olyan hosszú ideig anyatejjel táplálni gyermekét, ameddig szerette volna. Ugyanezen édesanyák egyötöde nyomasztónak érzi a szoptatással kapcsolatos elvárásokat - derül ki a Magyar Gyermekorvosok Társaságának felméréséből.

A köztudatba bekerült "szoptatási kudarc" jelenség - miszerint aki nem szoptat, az rossz anya - a társaság kutatási eredményeiben is jól tükröződik: bár a már nem szoptató anyák 55 százaléka szerint nem igaz, hogy mindenki tud szoptatni, mégis háromnegyedük állítja: a jó anya ameddig csak tud, szoptat.

Bár a gyermekgyógyászok régóta hangoztatják, hogy a megfelelő mennyiségű anyatej hiányát tápszerrel kell pótolni tehéntej helyett, a tápszeres táplálás évek óta tabutéma a társadalomban. A társaság felmérése szerint ma már a magyar anyák 80 százaléka tápszerelfogadó, míg 20 százalékuk tápszerfóbiás, így akkor sem adna gyermekének tápszert, ha az indokolt volna.

Érdekes jelenség, hogy mégis a kisebbség ad hangot legintenzívebben kategorikus véleményének a közösségi fórumokon és állítja: olyan nincs, hogy valaki ne tudna szoptatni, ha nagyon akar.

A tökéletes anyaság képe számos szélsőséges magatartást okozhat. Vannak, akiket annyira riasztanak a magas elvárások, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőket - így a táplálást is - átadják az előttük járó generációnak, rendszerint a saját anyjuknak vagy anyósuknak. Ezek a szorongó "bábanyák" elhiszik magukról, hogy önállóan képtelenek ellátni a kisbabát, ezért inkább követik a nagymama utasításait, és nem hoznak önálló döntéseket.

Az úgynevezett "paraanyák" mindent tökéletesen akarnak csinálni, mindenből a legjobbat szeretnék megadni gyermeküknek, bújják a szakkönyveket és a baba-mama honlapokat, minden elméleti tudást összeszednek a várandósságról, szülésről, gyereknevelésről, babatáplálásról. Közben folyamatosan attól rettegnek, hogy a gyerek jól fejlődik-e, és ők tökéletesek-e.

"Jó lenne, ha a mamák elhinnék azt, hogy nem kell tökéletesnek lenni, hiszen gyermeküknek leginkább arra van szükségük, hogy egy kiegyensúlyozott, boldog anya mellett legyenek biztonságban, aki érzelmileg elérhető számukra. Ha egy anya szorongások helyett képes saját magával és a környezetével harmóniában lenni, akkor egész biztosan elég jó anya, azaz "harmomama" lesz" - állítja Kovács Dóra pszichiáter, aki szerint ma Magyarországon minden nyolcadik anyát érint a szülést követő depresszió.

"A Cumisüveg és Tudomány programot azért indítottuk, hogy egyértelmű iránymutatást adjunk az édesanyáknak a 6-12 hónapos babák táplálásával kapcsolatosan. Ha tanácstalanok, bátran forduljanak a védőnőhöz és a gyermekorvoshoz. Szorongásaikat pedig ne szégyelljék, hanem kérjék pszichológus segítségét" - tanácsolta Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.