A gyengéken, elesetteken segítő, és a gonoszokkal leszámoló cowboy, Lucky Luke első vicces története 1949-ben látott napvilágot francia nyelven a belga rajzoló, Morris (eredeti neve Maurice de Bevere) tollából, Dick Digger aranybányája címmel. Morris mellé 1957-től, a kilencedik epizódtól társult be történetírónak a francia René Goscinny, aki az Asterix-képregények szerzője is. Goscinny 1977-ben, Morris 2001-ben halt meg, Lucky Luke-füzetek azonban ma is jelennek meg: a jelenlegi két szerző Achdé és Gerra.
A magyar sorozat a Daltonváros című epizóddal kezdődött 2006 nyarán, a legfrissebb kiadvány pedig A washingtoni férfi címmel jelent meg. A magyarországi kiadásnak a Pesti Könyv Kiadó előtt voltak már előzményei: az 1980-as években az Alfa magazinban folytatásos sorozatként (mint Willám Will) megjelent történeteket Tímár György, a vajdasági Forum kiadó által szintén akkortájt kiadott füzeteket pedig Kopeczky László fordította.
"Elég sok rajongóval találkozunk, és a két kiadvány hívei élesen elkülönülnek, gyakorlatilag fasírtban vannak egymással. Az embereknek valószínűleg az a fordítás tetszik, amit tízéves korukban először a kezükbe vettek és ahhoz ragaszkodnak" - mondta Simon István az MTI-nek.
Az 1990-es években az Egmont kiadó is próbálkozott - Villám Vili néven - a magyarországi kiadással; ezekben a füzetekben versikékbe szedték a párbeszédeket, a kezdeményezés azonban két rész után abbamaradt.
"Mi nem törekedtünk arra, hogy merítsünk a korábbi fordítások stílusából. Igyekszünk szöveghűek lenni, bár erre nincsen különösebb kötelezettségünk; Goscinny szövegei önmagukban is viccesek. A fordítást elküldjük ellenőrzésre Párizsba, de a kinti kiadónál természetesen senki nem tud magyarul, és nem is nagyon foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Megelégednek azzal, hogy ha el tudjuk adni, akkor a fordítás is biztos jó" - mondta a kiadó vezetője, hozzátéve, hogy a magyar Lucky Luke-sorozat fordítója Banitz Ildikó.
Simon István kitért arra, hogy gyakran járnak képregény-rendezvényekre, van kapcsolatuk az előfizetőikkel és a visszajelzések nem rosszak. A Lucky Luke-füzeteket 1000-2000 példányban tudják eladni Magyarországon, ahol jelenleg a japán mangák a legnépszerűbbek, s ez európai viszonylatban sem számít nagyon rossznak. Hozzátette: a sorozat eltartja magát, bár a gazdasági válság hatásait egyelőre még nem látják teljesen világosan.
Szólt arról, hogy a Lucky Luke-történeteket Magyarországon elsősorban azok a felnőttek olvassák, akik már gyerekkorukban is ezt tették, másrészt sok szülő megveszi gyerekeinek - a köztes generációt, a mai középiskolásokat és egyetemistákat viszont a jelek szerint nem igazán érdekli a dolog.
Az első szerződés a Lucky Cartoons anyakiadóval 12 kötetre szólt, ezeket a franciákkal közösen válogatták ki, és a talán legismertebb epizódokat választották. A Pesti Könyv Kiadó most már maga döntheti el, melyik füzetet jelenteti meg a Lucky Luke-kínálatból; a következő, még az idén megjelenő rész valószínűleg A fejvadász vagy A fehér lovag lesz, mindenképpen egy klasszikus és eddig magyar nyelven még nem publikált Morris-Goscinny-munka.
"Az a célunk, hogy ha nem jön közbe semmi, akkor valamennyi Lucky Luke-kiadványt megjelentetjük magyarul. A washingtoni férfi a sorozat 11. füzete, Franciaországban ugyanez volt a legutóbbi kiadvány, ott a 76. Mivel évente átlagban négyet adunk ki, van mit megjelentetnünk" - jegyezte meg Simon István.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: hosszabb távú terveik között szerepel az Asterix-képregények megjelentetése is, ám a jogtulajdonos jelenleg nem akarja a magyarországi értékesítést.