A fosszilizálódott lábnyomok az első négylábúak (Tetrapoda) valamelyikéi lehettek, amely 397 millió évvel ezelőtt botorkált ki a partra. (Tetrapoda az elsődlegesen négylábú gerinces állatok - kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök) összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom. Közéjük tartoznak a békák, hüllők, dinoszauruszok, madarak és emlősök).

Mindeddig a tudósok úgy vélték, hogy meglehetősen jól feltérképezték azt a folyamatot, amelynek során az élőlények egy része az uszonyokról lábakra váltott. Az eddigi legkorábbi tetrapodaleletek 385 millió évesek. A kutatók azt feltételezték, hogy néhány millió évvel korábban váltak el közeli rokonaiktól, a végtagszerű uszonyokkal rendelkező halaktól, s elindultak, hogy meghódítsák a szárazföldet. A fosszilizálódott lábnyomok viszont, amelyekre 2002 és 2007 között bukkantak egy elhagyatott lengyelországi kőfejtőben, a folyamatot több millió évvel korábbra teszik.

Mint Grzegorz Pienkowski, a Lengyel Földtani Intézet tudományos igazgatója rámutatott, a lábnyomokat nagyon gondosan datálták azokban az üledékrétegekben, amelyekben fellelték őket.

A lábnyomokat egy korabeli lagúna partján hagyta hátra a négylábú. Ez viszont ellentmond annak a széles körben elfogadott feltételezésnek, hogy a halak folyókból és tavakból jöttek ki a szárazföldre.

Grzegorz Pienkowski szerint viszont a tengerparti helyszínnek több értelme van. A hullámok ugyanis könnyen felkaphatták a kisebb tengeri állatokat és kivethették őket a partra, ezáltal ösztönözhették halszerű őseinket arra, hogy felfedezzék a szárazföldet.
Jenny Clack, a Cambridge-i Egyetem paleontológusa szerint a fosszilizálódott lábnyomok arra késztetik majd az őslénykutatókat, hogy átgondolják a szárazföld meghódításával kapcsolatos elméleteket.

Mint kifejtette, némely paleontológus azt feltételezi, hogy a négylábúak azért merészkedtek ki a szárazföldre, hogy biztonságos helyen, a tengeri ragadozóktól távol rakják le a tojásaikat. Mások szerint a halak azért növesztettek lábakat, hogy egyik vízi élőhelyről a másikba vándoroljanak. Jenny Clack azt az elméletet favorizálja, hogy a halak az oxigénszegény vizekből menekültek ki, szó szerint azért, hogy levegőhöz jussanak, ám ezen teóriák egyikét sem támasztja alá a lengyelországi lelet. A fosszíliák arra engednek következtetni, hogy a tetrapodák jóval azelőtt fejlődtek ki, hogy a tengerekben a víz oxigénszintje csökkenni kezdett.

Jenny Clack mindazonáltal óvott attól, hogy a paleontológusok kizárólag azokra a nyomokra hagyatkozzanak, amelyeket egy aprócska állat sok száz millió évvel ezelőtt hagyott hátra a tengerparti nedves talajban. Fontos lenne megtalálni annak a lénynek a maradványait is, amely hátrahagyta a nyomokat, mielőtt bármiféle végleges következtetéseket levonnának a tudósok arra nézve, hogy pontosan hogyan, mikor és hol fogtak hozzá a gerincesek a szárazföld meghódításához.