Koloss István temetéséről később intézkednek.

Az orgonaművész-komponista életműve jelentős hányadát egyházi kompozíciók alkotják. Művei Európán kívül is ismertek, zenekari kompozíciói közül két szimfóniáját, Szent Ferenc Naphimnuszára írott művét és Orgonaversenyét az Assisi Zenei Fesztiválon mutatták be.

Tanulmányait Gergely Ferencnél és Szelényi Istvánnál végezte. 1963-ban improvizációs kurzust végzett Párizsban Marcel Duprénél, 1972-ben Sienában Fernando Germani mesterkurzusán vett részt.

Koloss István 1956-tól a budapesti Szervita templom, 1963-tól a budapesti Szent István-bazilika orgonaművésze volt. 1962 óta tanított a katolikus püspöki kar egyházzenei tanfolyamain.

Hangversenyezett Magyarországon kívül Ausztriában, Angliában, Finnországban, Franciaországban, Japánban, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Szlovákiában. Műveit előadták az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Argentínában és Japánban is.

A bazilika nyári orgonaestjeinek művészi vezetője volt. Több nagyzenekari művet komponált: I. szimfónia (Hommage a Bach), II. (Pax) szimfónia, Res severa verum gaudium, ezen kívül zenekari, orgona és kórusművek alkotják munkásságát.

Kurzusokat tartott a londoni Királyi Zeneakadémián, a bécsi zeneakadémián, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, Ratzeburgban, Győrben, Debrecenben. Témái: Liszt Ferenc, a XX. század magyar egyházzenéje, valamint saját műveinek elemzése.

1982-ben Pro Arte Assisi díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.