A hazai tejágazatról Bakos Erzsébettel, a Tej Terméktanács szóvivőjűvel bővebben beszélgettünk:

Az Auchan lapunknak cáfolta (lásd keretes), hogy beszerzési áron alul árulják a tejet. Ezt korábban önök állították. Miért?

Mi rendszeresen piacfigyelést végzünk: ellenőrizzük a fogyasztói árakat, a termék kihelyezést, figyeljük az akcióújságokat. Miután ismerjük a hazai és az uniós tejfelvásárlási árakat, nem nehéz összerakni mi, mennyibe kerül.

Amikor a levelet elküldtük a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MgSzH) akkor tételesen leírtunk mindent. Magyarországon a tej felvásárlási ára 62 Ft/kg, az uniós ára 80 Ft/kg. Azt is tudjuk, hogy a doboz, amibe csomagolják, az 20 Ft/db. Ez már így 100 Ft, amire még jön az ÁFA, és így már 118 forintnál járunk, a tej meg 119 forintba kerül, ami felkelti az érdeklődést.

Tehát plusz egy forint.

Persze, csak még nem szállították sehova, nem csomagolta senki, eddig csak anyagköltségeket soroltam, ÁFA-val. Azt nem hiheti senki, hogy van olyan ország, ahol ingyen csomagolnak…

Mi csak gyanúval élünk, mert nem tudjuk bizonyítani a dolgot. Az MgSzH-nak van jogosultsága, hogy mindent leellenőrizzen, és ennek megfelelően döntést hozzon.

Miért tesznek ekkora árbeli különbséget az áruházláncok a magyar és a külföldi tej közé?

Azért valójában tényleg nagyobb volumenű a hazai termékek értékesítése, mint ahogy az Auchan mondta önnek. Ez két termék esetében nem igaz: az egyik az 1,5-es UHT tej, a másik a trappista néven futó mindenféle sajt.

Az árakat vevőcsalogatónak fogják fel, mivel alapvető élelmiszerről van szó. Szinte minden akciós újságban találhat tejterméket.

Nem lehetne ez magyar tej?

Lehetne az is, ha azt akarnák akciózni, de a külföldi is nyilvánvalóan olcsóbban adja a termékét. Nyilván ő sem akarja a hazai piacán rontani a tejárakat, ezért inkább olcsóbban megszabadul tőle.

Azt évek óta hangoztatom, ha a tej árképzése transzparens lenne, akkor meglepő adatokat kapnánk. Ha a hazai tejre az árrés 100 forint a kereskedőknél, akkor felteszem a kérdést, hogy vajon a 119 forintos tejnél fizetett a külföldi kereskedő, hogy eladják?

Évek óta kvóták vannak, mégis mindig baj van vele, miért?

Igen, évek óta vannak kvóták, és ezt évenként egy százalékkal emelik. Az elmúlt évben is néhányan túllépték ezt. A többiek belül maradtak, de például a mi kvótakihasználtságunk 76 százalék. Egyszerűen ekkora a termelés.

A külföldi áruk ezt tovább rontják?

Igen, és ráadásul akárki akármit mondjon nekem erről, ez igenis árcsökkentő hatású. Ha kint megkapja a kereskedő száz forintért a tejet, akkor nálunk nem fogja megvenni százharmincért. De ha így is szerzi be, akkor nagyon jó kérdés, hogyan lesz a száz forintból százhuszonkilences tej, amíg a százharminc forintos magyarból csinálnak egy százassal drágábbat.

Azért ez nemcsak a két nagyobb üzletláncra vonatkozik.

Persze, mi nem kiemelni akarunk valakit. Ez általános jellemző a hazai piacon. A kutatások szerint a hazai fogyasztók figyelnek arra mit vesznek, de van árérzékenységük, és száz forintnál ez már előjön.

Ez a hozzáállás nemcsak a tejágazatnak okoz károkat. Hazai fogyasztókat anyagi helyzetük alapján kizárnak a magyar termékek fogyasztásából.

Nem lehetne szabályozni a külföldi importot? Azért van minőségi gond is velük.

Nincsenek minőségi gondok, legfeljebb a trappisták terén. Csak a nevük trappista, ebben az esetben ritka a jó minőség.

A tejekre nem lehet azt mondani, hogy olyan rosszak. Csináltattunk több vizsgálatot is, és régen ugyan voltak hibák, de mára kiküszöbölték őket.

A felvásárlási árral és az eladási árral vannak gondok. Azért a Fehérvár-Budaörs szállítási táv költsége alacsonyabb, mintha Csehországból vagy Németországból jönne az áru. Ehhez képest mégis a német, vagy a cseh tej az olcsóbb.

Az idősebbektől én mindig azt hallom, hogy rosszabb a tejek minősége.

Ezzel vitatkoznék. Azért érzik így, mert az import tejek 1,5 százalékos zsírtartalmúak, amíg a magyar tejek jellemzően 2,8 százalékosok. A tej esetében a zsír az ízhordozó. Minél több van benne, annál telítettebb az íze.

Évről évre csökken a termelés, mit lehet azért tenni, hogy ne legyen így?

Európában évről évre hallani tejes demonstrációkról. Ezeket azért sikerült kezelni egy-egy ország keretein belül. Nálunk viszont csak a legjobb termelőknek jó.

Hogyan lehetne segíteni?

Ehhez már kormányzati akarat kell. Meg kellene adni a megfelelő prioritást az állattartásnak. Most csökkenő a tendencia, 2003-hoz képest 50 000 szarvasmarhával van kevesebb. Egyszerűen nincs meg a termelési kedv.

Nyugat-Európában a gazdákat jobban támogatják, nálunk meg a gazdáknak még csak földjük sincsen, esetleg bérlet útján jutnak hozzá. Van viszont, aki csak takarmányvásárlással tud élelmezni, ez pedig nagyon megemeli a költségeket.

Amíg ezek nem kerülnek a helyére, addig nem lesz érdemi termelés. Ráadásul ez hosszútávú befektetés. Egy csirke kikel, pár hónap, és el lehet adni. Egy tehén esetében, mire tejet ad, évek telnek el.

Emellé kell még egy jól jövedelmező állás is?

Többen mondták, hogy azért van még tehenészetük, mert egyik évben a gabona ment jól, a másik évben az olajos magvak. Ehhez az ágazathoz mindenképpen több lábon kell állni a gazdáknak. Akiknél ez nincs meg, azok már nincsenek az ágazatban.

A cégek olcsóbban szerzik be a tejet, mert kint mindenki szabadulni akar tőle, és olcsóbban is adják. És jól csinálják, mert ha nálunk lenne sok a tej, akkor nekünk is ezt kéne csinálni, hogy ne rontsuk le a hazai tejárakat.