Ezt az őshüllőt, amelynek legfőbb jellemzője a "vitorlaszerű" hát, hibásan a dinoszauruszokhoz sorolják, holott jó néhány millió évvel korábban élt, mint hogy az első dinoszauruszok megjelentek bolygónkon - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között.

A Wet Willi, azaz Nedves Willi névre "hallgató" példány 287 millió évvel ezelőtt élt, fosszíliáit a texasi Seymourban tárták fel. Az őshüllő nevét egyrészt annak köszönheti, hogy megkövesedett maradványai egy vízelvezető árokból kerültek elő, másrészt ezzel állítottak emléket Samuel Williston neves dinoszaurusz-szakértőnek, aki 100 évvel ezelőtt végzett feltárásokat a területen.

Nedves Willi kora csúcsragadozója volt, amiről tépőfogai tanúskodnak. Testhossza 3,5 méter körül lehetett, törzsén 1,2 méteres függőleges "uszony" futott körbe. Utóbbi rendeltetése viták tárgyát képezi azóta, hogy Edward Cope paleontológus 1878-ban felfedezte az első Dimetrodon giganhomogenes-fosszíliát Texasban.

Kezdetben a tudósok úgy vélték, hogy a hőszabályozásban lehetett szerepe, újabban a paleontológusok inkább arra hajlanak, hogy az "uszony" az ellenségek megfélemlítésére szolgált, és a párválasztásban is szerepet játszhatott.