Új magyar tag az egyik ENSZ bizottságban

A szeptemberben taggá választott Gombos Gábor szerint Magyarországon sürgető szükség lenne a fogyatékkal élők érdekvédelmét ellátó szervezetek bevonására a döntéshozatalba, illetve mihamarabb újra kellene alakulnia az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak.


A pszichoszociális fogyatékossággal élő Gombos Gábor, aki a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) jogvédőjeként tevékenykedik, az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot május óta nem hívták össze. Azóta viszont számos olyan jogszabály-módosítás történt, amelyek alapvetően kihatnak a fogyatékossággal élő emberek jogaira is - hívta fel a figyelmet Gombos Gábor, aki szerint mihamarabb rendezni kellene a kérdést.

Rámutatott: a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény fontos jogosítványokat adott a fogyatékkal élők érdekvédelmét ellátó civil szervezeteknek, az államokra ugyanakkor fontos kötelezettséget rótt: a szervezeteket minden olyan kérdésbe - jogszabályalkotásba, szakpolitika kidolgozásba -, ami az életüket érintheti, érdemben be kell vonni.

Gombos Gábor beszélt arról, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogaiért tevékenykedő ENSZ-bizottság alapvetően kétféle feladatkört lát el: az ENSZ-egyezményt ratifikáló államok esetében megvizsgálja, hogy az illető országban a dokumentumban foglalt jogok a valóságban miként érvényesülnek; valamint azon országok esetében, amelyek ratifikálták az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét, "kvázi bíróságként" bírál el panaszokat.

Mint kifejtette, abban az esetben, ha valaki nem tudta érvényesíteni a jogait a hazájában, panasszal fordulhat a bizottsághoz, amely elbírálja az ügyet, és megállapítja, történt-e jogsértés. Ha mulasztást állapít meg, akkor ajánlást fogalmaz meg a mindenkori kormányok számára annak érdekében, hogy hasonló probléma a jövőben ne fordulj elő - mondta.

Gombos Gábor szerint a fogyatékossággal élők jogainak biztosítása terén Magyarországon is fontos kérdéskör a cselekvőképesség, a gondnokság, a foglalkoztatás és az oktatás. Mint elmondta, a cselekvőképességről szóló cikkely általános ajánlása Magyarországra nézve is fontos követelményeket fogalmaz meg, amelyet az új polgári törvénykönyv megalkotásakor figyelembe kellene venni.

A munkavállalás kapcsán a jogvédő arról beszélt, hogy Magyarországon a munkaképes korú fogyatékossággal élő emberek kevesebb mint tíz százaléka áll munkaviszonyban. Ez az arány az európai, de még a fejlődő országok mutatóihoz viszonyítva is botrányos - fogalmazott Gombos Gábor.

Az oktatás kérdéskörével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény a befogadó oktatást mondja ki normaként. Ezzel szemben "nagyon sokan azt vélik kiolvasni a közoktatási gondolkodásból, hogy általában véve az integrált oktatásnak vége.
 
Ez sok jót nem jelenthet a fogyatékossággal élőknek" - mondta Gombos Gábor, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nem így lesz.

Közlése szerint a bizottság várhatóan jövőre, az őszi ülésszakon vizsgálja majd a magyar jelentést.
Gombos Gábor megemlítette azt is, hogy az egyezmény és az uniós jogszabályok szerint ő maga is fogyatékkal élőnek minősül, szemben a magyar szabályozással, amely szerint a tartós pszichiátriai problémával élők nem minősülnek ilyennek.

A fogyatékossággal élők jogainak egyezményét 2006 decemberében fogadta el az ENSZ-közgyűlés, a dokumentum 2008 májusában lépett hatályba. Magyarország az elsők között ratifikálta azt. Az egyezményt - szeptemberi adatok szerint - 146 ország írta alá és 90 ratifikálta.

A bizottság 2008 óta működik. A szeptemberben négy évre megválasztott Gombos Gábor Könczei Györgyöt váltja.

Magyarországon hozzávetőleg 600 ezerre tehető a fogyatékossággal élő emberek száma.