2018. június 19. - Gyárfás

Agyműtétet végzett egy robot Magyarországon

Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI).
2018. május 30. szerda 08:14 - HírExtra
 

A Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredményéről kedden tartott sajtótájékoztatót a beavatkozást végző csoport. A sikeres műtétet vezető Erőss Loránd, az intézet funkcionális idegsebészeti osztályának vezetője elmondta: a robot 0,6 milliméteres pontossággal, az emberi hiba kizárásával dolgozik. Segítségével 10-12 órás műtétek ideje mindössze 3 órára csökkenhet.

A Parkinson-kórban szenvedő Onger Györgynél öt éve diagnosztizálták a betegséget, melynek életminőséget leginkább rontó tünete a nyugalmi kézremegés (tremor) volt. Ez azonban már a műtét ideje alatt megszűnt, a páciens jelenleg is jól van, a sajtótájékoztatón élményeiről is beszámolt.

Erőss Loránd kifejtette, hogy a gyógyszerrel nem enyhíthető esetek kezelésének legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos, mélyen elhelyezkedő területeit, ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.

A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeknek a behatolási irányoknak az alkalmazásához igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség. Ebben jelent hatalmas segítséget a ROSA.

A műtéten részt vett Stephan Chabardes, a Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzora is. A grenoble-i klinikán fejlesztette ki és alkalmazta először Parkinson-kóros és más mozgászavarban szenvedő betegeknél a mélyagyi stimulációs technikát Alim-Louis Benabid professzor, aki elsőként kezdett robotokat használni ezeknél a beavatkozásoknál.

A Magyarországon és a régióban is egyedülálló eszköz beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárd forintos támogatása tette lehetővé.

Mint Szigeti Gyula Péter, az NKFI Alap kutatás-fejlesztési elnökhelyettese elmondta, a Magyarországon eddig nem használt technológia műtéti alkalmazása is azt bizonyítja, hogy a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan ösztönző versenypályázati finanszírozással az innovációs teljesítmény fokozatos és fenntartható javulása érhető el, melynek eredményeit a támogatott orvosi kutatások esetében a betegek is tapasztalhatják.

Az NKFI Alap eddig 16 tematikus programot finanszírozott mintegy 80 milliárd forint keretösszeggel a főbb társadalmi, gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. A robottal végzett agyműtétet az NKFI Alapból finanszírozott két tematikus nemzeti program egymáshoz kapcsolódó projektjei tették lehetővé.

Erőss Loránd és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében évek óta foglalkozik innovatív idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárások kutatásával és alkalmazásával.
Erőss Loránd hangsúlyozta: az idegsebészet a technikai fejlődéseknek köszönhetően átalakulóban van. "Az új képalkotó eljárásoknak köszönhetően olyan agyterületeket, idegpályákat látunk, melyeket öt éve még nem. Látjuk az agyi funkciók működését, a műszerekkel képesek vagyunk észlelni az agyban a páciens kezének mozgását, gondolkodását is" - mondta a szakértő.

A világon mintegy 6,3 millióan élnek Parkinson-kórral, a betegségben szenvedők száma Európában kétmillió főre tehető. Európában az agy és az elme betegségeinek kezelése egy átfogó tanulmány szerint jóval nagyobb költséggel jár, mint például a rákkal, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdők kezelése összesen - emelte ki Freund Tamás neurobiológus, a NAP elnöke.

A NAP első szakasza 12 milliárd forint támogatással indult el 2014-ben. Folytatása 2017-től a Nemzeti Kiválósági Program keretében zajlik, amelyből 6,5 milliárd forintos támogatás jut az agykutatási programra. 2014 óta több mint 100 kutatás-fejlesztési projekt indult el a NAP keretében létrejött konzorcium 10 egyetemi, kutatóintézeti és vállalati tagjánál.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ha Önön múlna, melyik tudományágat támogatná, globális szinten?
Űrkutatás mindenekfelett!
A tengerek mélyének kutatása, igazán megérne pár milliárd dollár pluszt
Az emberi agy kutatását tartom fontosnak és ezt is támogatnám
A múlt, számos titkot rejt: több, jobban felszerelt régészeti csapatra és feltárásra lenne szükség
Nem foglalkoztat a tudomány
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását