Feministák az utcán

 

"Legális fasizmus, nemzeti szégyen" - írta a nőjogi szervezet három aktivistája mezítelen felsőtestére, így tiltakozva az ellen, hogy Spanyolországban törvényesen lehet a néhai diktátort éltető rendezvényt tartani.

A rendőrség azonnal közbelépett, és eltávolította a madridi királyi palota előtti térről az aktivistákat, ahol mintegy kétszázan emlékeztek a diktátorra halálának 43. évfordulója alkalmából.

"Megmozdulás Spanyolországért", "Sánchez távozzon és hagyja békén Francót" egyebek mellett ezek a feliratok szerepeltek a szervezők által osztogatott transzparenseken, többen falangista, Franco fasiszta eszmeiségű pártjának zászlóját lobogtatták.

Eközben a Madrid közelében lévő Elesettek Völgyében, ahol Franco sírja található, szintén több százan vonultak fel, ők azonban épp a diktátor emlékének megőrzése, tetteinek felmagasztalása ellen. Felolvasott kiáltványukban követelték Franco exhumálását, valamint egyebek mellett azt, hogy a földi maradványait őrző bazilika ne legyen szent hely többé.

Barcelonában Gerardo Pisarello polgármester-helyettes vasárnap bejelentette: kezdeményezik, hogy az önkormányzat vonja vissza a Franco-tábornoknak 1964-ben adományozott békedíjat, amelyet a spanyol polgárháború befejezésének 25. évfordulójára a kapott a várostól. A javaslat célja, hogy szakítsanak "a francoizmus ideológiai és szimbolikus büntetlenségével". Várhatóan január végén szavazhat róla a városi közgyűlés.

A júniusban hatalomra került szocialista spanyol kormány egyik első bejelentése volt Franco-tábornok exhumálása a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikából, arra hivatkozva, hogy "egy demokratikus rendszerben egy diktátornak nem lehet mauzóleuma". A spanyol parlament jóváhagyta a kormány döntését, azonban arról még vita zajlik, hogy hol temessék újra. A család ugyanis ragaszkodik a Madrid belvárosában található Almudena-katedrálishoz, a kabinet szerint viszont félő, hogy abból a fasiszták zarándokhelye lenne, így más megoldást keres.

Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.

Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, legalább 30 ezer embert kivégeztek, és több ezret bebörtönöztek. A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről észrevehető Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda szállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is, a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.