Hangja egyet jelentett a Magyar Televízió sportközvetítéseinek hangjával, ő volt az etalon, az igazi sportriporter. A HírExtra a hat éve elhunyt Knézy Jenőre emlékezik.
2009. június 17. szerda 14:09 - Gedei Szilárd
„Jó estét, jó szurkolást!” – szólt évtizedekig a legendás hang a Magyar Televízió sportközvetítéseire kapcsolók legnagyobb örömére. Hat éve azonban már hiába keressük a jól megszokott és megnyugtató hangot, Knézy Jenő már hat éve nincs közöttünk.
Knézy Jenő 1944. augusztus 19-én született Nagyváradon. Televíziós karrierjét 1971-ben kezdte, 1974-től 2002-ig az összes labdarúgó vébéről közvetített. Az 1972-es müncheni olimpiától kezdve a 2002-es Salt Lake Cityben megrendezett téli játékokig minden olimpián lehetett találkozni hangjával.
Kollégái körében is legenda övezte, híres volt egészen egyedi és minden adatot tartalmazó statisztikai gyűjteményéről és az azzal járó precizitásáról. Ami fontos volt, az helyet kapott füzeteiben, melyeket már a közvetítések előtt órákkal elővett, s átnézett – precizitása nem ismert határokat.
Profi volt egy a profizmust megkövetelő, kemény szakmában, a hazai sportriporterek legnagyobbja volt, nélküle már nem ugyanaz a szakma – mondják róla máig idősebb és fiatalabb kollégái egyaránt.
2003 tavaszán gyomorrákot állapítottak meg nála. Gyógyítani nem lehetett. Küzdött, ameddig tudott, 2003. június 17-én azonban végleg eltávozott közülünk.
Knézy Jenő három magyar olimpiai aranyérmet közvetített gazdag pályafutása során. Íme az egyik:
Hat éve nincs velünk, de hat éve akadnak olyan tévénézők, akik a Telesport főcíme után még mindig az ő hangját, az ő arcát várják.
„Jó estét, jó szurkolást!” – halljuk máig hangját.
