A bioorvosi kutatásokkal foglalkozó amerikai hatóság, a BARDA 2008 óta 164 millió dollárt (mintegy 31 milliárd forintot) fordított sugárfertőzés elleni kezelések kutatására és 44 millió dollárt (8,3 milliárd forintot) a sugárdózist mérő tesztek fejlesztésére. Az előrehaladott állapotban lévő projektek közül az egyik a New York-i Columbia Egyetem gyorstesztje, mely segítségével egy csepp vérből megállapítható, ért-e veszélyes nagyságú sugárdózis valakit.

Jelenleg egy prototípusa működik a készüléknek, mellyel naponta több ezer vérminta elemezhető.

A hagyományos Geiger-elven működő számlálók csak a ruha és a bőr felszínén lévő sugárszennyezést mérik, a testben elnyelődött sugárdózist nem. "Mielőtt kezelni kezdenek valakit sugárfertőzés ellen, tudni kellene, mekkora sugárdózist kapott. Ha a becslés rossz, többet árthatunk, mint használunk" - magyarázta David Brenner, a Columbia radiológiai kutatóközpontjának igazgatója. Brenner csoportja a radioaktív - ionizáló - sugárzás miatti korai DNS-károsodás detektálásával becsli meg a szervezetbe jutott sugárdózis nagyságát.

A fejlesztés alatt lévő kezelések között is akad reménykeltő. Andrei Gudkov kutatócsoportja a Roswell Park Rákkutató Intézetben a csontvelői és emésztőrendszeri sejteket védő szert fejlesztett ki. Ezek a sejtek "túlreagálják" a sugárzás által kiváltott sérülést, és - mint Gudkov fogalmazott - egyfajta öngyilkosságot követnek el. Az új gyógyszer egy normál bélbaktériumból származó fehérjén, a flagellinen alapul, amely meggátolja a sejtrombolás egy részét, miközben serkenti a megmaradt sejtek felépülését is.

A szer állatkísérletekben jól vizsgázott, a kezelés hatására a sugárzásnak kitett majmok túlélése jelentősen javult. Mint Gudkov elmondta, a gyógyszer biztonságosságát tesztelő humán próba is eredményes volt, mert a 150 önkéntes résztvevőnél legfeljebb enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeztek.