Németh József tájékoztatása szerint az állami tulajdonban lévő várkastély vagyonkezelője az elmúlt években a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt, hasznosítási joggal a megyei önkormányzat rendelkezett. Az épületben utoljára a 60-as években végeztek jelentősebb állagmegóvási és felújítási munkákat, az azóta eltelt csaknem fél évszázad alatt a kastély állapota folyamatosan romlott.
A megyei önkormányzat - mivel a rekonstrukcióra nem volt anyagi fedezete - a hasznosítási jogot visszaadta a kincstárnak. Decemberben a helyi önkormányzat kezdeményezésére ezt a jogot átadták a településnek, így lehetőségük van részt venni a regionális operatív program kétfordulós pályázatán - mutatott rá a polgármester, hozzátéve, hogy rekonstrukciós és turisztikai célokra 200 millió és 1 milliárd forint közötti támogatásra lehet pályázni, és az önkormányzatnak mindössze 15 százalék önerőt kell biztosítani.
Mint elmondta, a speciális pályázatra az önkormányzat háromféle rekonstrukciós tervet nyújt be: az alapfelújítás 200 millió forintba, a teljes körű rekonstrukció csaknem 1 milliárd forintba, egy köztes megoldás pedig mintegy 500-600 millió forintba kerülne.
Németh József megjegyezte: a műemléképület a felújítás után is megőrzi történelmi reneszánsz jellegét. A rekonstrukciós terveket szakemberek, történészek, építészek a környezetvédőkkel és a műemlékvédelmi hatósággal együttműködve készítették el az elmúlt évben. Sikeres pályázat esetén 2009-ben régészeti feltárásokkal, falkutatással, vár körüli ásatásokkal kezdődnek el a felújítási munkák.
A várkastélyban nyári színházi előadások, kiállítások, konferenciák megrendezésére alkalmas termeket alakítanak ki, az ide látogató turistáknak felső kategóriájú, minőségi szállást kívánnak biztosítani - ismertette a terveket a polgármester.
A mai vár helyén az Árpád-korban, az akkoriban még mocsaras területen földsánccal megerősített, égerfából készült cölöpökre épített palánkvár állt. A település neve is a lápos völgyben őshonos égerfa nevéből származik. A palánkvár a 14. században megsemmisült, helyére Mátyás király engedélyével az 1400-as évek végén Egervári László új várat építtetett. A 16. században Nádasdy Kristóf várúr az épület négy sarkára bástyát emeltetett: ekkor alakult ki a négy oldalról zárt, reneszánsz stílusú vár. A 18. században Széchenyi Zsigmond a várat átalakítatta kastéllyá: a belső udvarra barokk stílusú, többszintes közlekedő folyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki. A 19. században a vár körüli mocsár lecsapolása után az épület omlásnak indult: a facölöpök kiszáradtak, a falak megrepedeztek, süllyedni kezdtek. A várkastélyt 1960-65 között állította helyre a műemlékvédelem.
