Sólyom Erdélyben ünnepel majd

A főosztályvezető kiemelte: az államfő március 15-én részt vesz az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásán a Kossuth Lajos téren, valamint az azt követő koszorúzáson a Kossuth-szobornál.

A Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása után utazik Erdélybe, mégpedig először Nyergestetőre, ahol kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére.
Kumin Ferenc kiemelte: az államfőt már a tavalyi székelyföldi útja után invitálták Nyergestetőre, s ő el is fogadta a felkérést arra, hogy kopjafát állítson a csata hőseinek emlékére.

A főosztályvezető hozzátette: eredetileg a székelyföldi ünnepen Sólyom Lászlót egy magas szintű hivatali delegáltja képviselte volna, de mivel az államfő vajdasági tervezett programja elmaradt, személyesen tud eleget tenni a meghívásnak.

Hangsúlyozta azt is: a köztársasági elnök a nyergestetői ünnepségen beszédet mond, majd Csíkszeredába megy, ahol az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc alkalmából tartott ünnepségen ismét szól az összegyűlteknek, és végül fáklyás felvonuláson is részt vesz.

A Nyergestető a Csíki-medence déli részén, Kászonújfalutól keletre és Lázárfalvától nyugatra helyezkedik el 875 m magasságban. A Csíki-havasok és a Torjai-hegység közötti hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt már a tatár és török betörésekkor is.

Az 1948-49-es szabadságharcban a vesztes segesvári ütközet után Gál Sándor tábornok megpróbálta összegyűjteni, átszervezni a maradék csapatokat. A Nyergestető védelmét a Tuzson János vezette 200 székely honvédra bízta, akik augusztus 1-jén több ízben visszaverték a túlerőben levő, sokezres osztrák és orosz katonákat, s végül csak árulás útján győzték le őket.