Az esztergomi bazilika felszentelésére írt misét (Missa solennis) 1856-ban mutatták be. A nagyzenekarra írt kompozícióból a Cappella Giulia, a Szent Péter-bazilikában a szentmiséket kísérő vatikáni kórus karnagya készített egy kisebb apparátusra, orgonára és mélyvonós zenekarra írt verziót. Ez az úgynevezett vatikáni változat sokáig kéziratban, szűk körben volt ismeretes. Nyomtatott kotta formájában a németországi Eschweilerben működő Liszt Társaság rendezte sajtó alá.

Hangversenyszerűen november 11-én, a budapesti Belvárosi Főplébánia-templomban szólaltatták meg az esztergomi mise vatikáni változatát.

A magyarországi előadást a vatikáni követte. A kilenc órai szentmisén más Liszt-művek is felcsendültek a budapesti fellépésen is szereplő kórusok és az őket vezénylő karnagy előadásával. A Szent Péter-bazilikában a Belvárosi Főplébánia-templom Énekkara, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Vegyeskara, a Csongrádi Zenebarátok Kórusa és a német Franz Liszt kamarakórus énekelt Virágh András Liszt-díjas orgonaművész-karnagy vezénylésével.

Orgonán a német Liszt Társaságot vezető Ács József játszott. Közreműködött Palatinus Violetta (szoprán), Bakos Kornélia (alt), Molnár András (tenor) és Tóth János (basszus). Jelen volt hazánk szentszéki nagykövete, Győriványi Gábor.

Ezt megelőzően, vasárnap a magyar kórusok a római Loyolai Szent Ignácról elnevezett barokk templomban léptek fel a Liszt szerezte Missa Choralis-szal. Szerdán a vatikáni audiencián XVI. Benedek pápa előtt énekelnek és átadják az egyházfőnek a Liszt-mise vatikáni változatának partitúráját.

A magyar zeneszerző születésének 2011-es kétszázadik évfordulójára Rómában is készülnek: februárban az olasz államfői palotában, tavasszal a Vatikánban rendeznek Liszt-koncertet.