Hende Csaba honvédelmi miniszter sajtótájékoztatóján hozzátette: ez nem Afganisztán elhagyásáról szól, hanem arról, hogyan alakítsák át a nemzetközi jelenlétet, és hogyan adják a felelősségi területeket.

A találkozó után a sajtónak nyilatkozva Rasmussen kifejtette: a NATO bízik abban, hogy az amerikai csapatok júliusban kezdődő kivonása nem lesz hatással az afganisztáni biztonsági helyzetre.

A miniszterek most arról állapodtak meg, hogy nem fogják elsietni a kivonulást - tette hozzá.
Rasmussen azt követően beszélt erről, hogy Németország ugyanezen a napon a túlzott méretű csapatkivonás veszélyeire figyelmeztette az Egyesült Államokat. Berlin csütörtökön azon véleményének adott hangot, hogy az amerikai kontingens jelentős csökkentése kockára teheti a NATO afganisztáni stratégiáját.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján ugyanakkor Robert Gates amerikai védelmi miniszter is azt emelte ki, hogy Washington nem siet a kivonulással, és ezt kéri szövetségeseitől is. Egyetértett azzal is, hogy ez veszélyeket rejt magában a katonai feladatok teljesíthetőségét illetően.

Rasmussen főtitkár megerősítette, hogy a terveknek megfelelően júliustól a lakosság egynegyedének otthont adó hét körzetben sor kerül az átadásra. Meggyőződését fejezte ki arról is, hogy 2014 végére a teljes folyamat befejeződik. Hozzátette, hogy az ütemet döntően nem a menetrend, hanem a helyszíni feltételek határozzák meg.

Hende Csaba azt hangoztatta, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja a stabilitás megteremtésére irányuló helyi és nemzetközi erőfeszítéseket.

Beszámolt arról is: a legnagyobb afganisztáni magyar alakulat feladatai egyelőre nem változnak, ugyanis Baglán tartományban a biztonság szavatolásának átvétele még várat magára. Az afgán hatóságok és a NATO közös értékelése szerint a tartomány helyzete "nem felel meg a szükséges feltételeknek".

A magyar miniszter jelentette be, hogy a NATO úgy döntött: egy, a jogállamiság erősítését célzó programot is indít Afganisztánban. Ez kiegészíti majd a jelenlegi katonai és rendőri kiképzési programot.

Jelenleg 48 országból összesen 132 ezer főnyi nemzetközi erő vesz részt az afganisztáni biztonsági erő (ISAF) kötelékében. A brüsszeli találkozón a szövetségen kívüli hozzájáruló országok védelmi miniszterei is részt vettek. Videokapcsolaton keresztül az ülés egy részébe bekapcsolódott Abdul Rahim Vardak afgán védelmi miniszter is.

Rasmussen főtitkár a miniszterek előtt megbékélésre szólított az országban. A fegyveresen lázadó tálibokat arra sürgette, hogy hagyjanak fel a terror eszközével, és tartsák tiszteletben Afganisztán demokratikus alkotmányát.

"Az Oszama bin Laden elleni sikeres művelet világos üzenetet küldött" - hangoztatta a főtitkár az ülésen. "A szélsőségességnek nincs jövője. Itt az ideje, hogy a tálibok döntsenek: szakítsák meg a kapcsolatot az al-Kaidával és más terrorista hálózatokkal, és mondjanak le az erőszakról." Mint bejelentette, 1700 lázadó már a megbékélést választotta, csatlakozott az úgynevezett visszailleszkedési folyamathoz. Ez azért is fontos, mert a lázadás leverésére nincs tisztán katonai megoldás, vélte a főtitkár, abban a kormányzásnak, a közbiztonság fenntartásának, a gazdasági fejlődésnek is szerepe van.

Anders Fogh Rasmussen méltatta az afgán csapatok kiképzésének alakulását is. Az afgán hadsereg létszáma 290 ezer fő, a növekedés már most elérte az októberre teljesítendő célkitűzés 95 százalékát.